Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3079 Ami az inflációs prognózist illeti: el kell mondani, hogy a prognózis természetesen változhat, ugyanakkor az inflációs előrejelzések az elmúlt időszakban inkább lefelé módosultak. Elmondhatjuk, hogy az idei évre 0 ,4 százalékos inflációval kalkulálunk, tavaly és tavalyelőtt pedig mínusz volt az infláció mértéke. Az előrejelzések megbízhatóságának kérdésétől függetlenül hangsúlyozni kell, hogy az inflációs prognózisnak a költségvetési tervezet megalapozottsága tekint etében nincs érdemi jelentősége, amennyiben az áremelkedés a tervezettnél magasabb lenne, a nyugdíjakat a hatályos törvény alapján a kormányzat ennek megfelelően kiegészíti, illetőleg az adóbevételek nagyobb mértékben növekednek. Elhangzott az a kritika, h ogy a költségvetés megalapozottságát gyengíti, hogy az osztalékbevételekről nincs tájékoztatás. El kell mondjam, hogy a tervezet a vagyongazdálkodási fejezet sorai között részletesen beszámol arról, hogy milyen osztalékbevételekkel kalkulál a költségvetés. De Tóth Csaba képviselő úr kritikájára is cáfolatot kell mondjak. Szerinte a kormány nem mutatja be, hogy a pénzforgalmi és az európai uniós hiány között milyen kapcsolat van. Természetesen ezt a benyújtott javaslat tételesen ismerteti. Több körben vitatk oztunk arról, hogy hogyan értékelendő az államadósság alakulása. Z. Kárpát Dániel úr az államadósság nominális szintjének fontosságára hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor el kell mondjuk azt, hogy a gazdaságpolitikában a GDParányos mutató az, amit kiemelt f igyelem övez. Kívánatos lehet, megfogalmazható cél lehet az adósság nominális értelemben vett csökkenése is, de a nemzetközi szervezetek, az elemzők a GDParányos államadósságot figyelik, hiszen ez mutatja azt, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten milyen mértékű az adósság szintje. A 2017es költségvetés azzal számol, hogy a 2011 óta látott adósságcsökkenési folyamat fennmarad, és 2017ben, valamint az azt követő években is az államadósság GDParányos mértéke csökkenni fog. Tóbiás József és Tóth Csa ba képviselő úr álláspontja szerint 100 milliárdos, Hiszékeny Dezső szerint 1000 milliárdos nagyságrendű presztízsberuházásokra megy el a gazdasági növekedés eredménye, és hasonlóképpen vélekedett erről Schmuck Erzsébet is. A kifogásokra válaszul el kell m ondjam, hogy az új költségvetési prezentációnak köszönhetően a működési, felhalmozási és uniós tételeket elkülönítő táblákból kiderül, mire mennek a felhalmozási kiadások, és ez alapján mindenki képet formálhat ezekről a kérdésekről. A vita során többen el mondták, hogy a felhalmozási költségvetés döntő részét kitevő infrastruktúrafejlesztések, a megyei jogú városok növekedési centrummá válását segítő „Modern városok” program vagy az olcsó áramot adó paksi beruházások az egész társadalom számára hasznosak. Ugyanez mondható el a tudományos akadémiai intézetek fejlesztéséről, a zöldgazdaságfinanszírozási rendszer keretében megvalósuló beruházásokról, a vállalati beruházásösztönzéshez nyújtott támogatásokról vagy a helyi önkormányzatok felhalmozási támogatásai ról, illetve a Pest megyei fejlesztésekről. Az olyan kulturális és életminőséget javító beruházások, mint a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, a Testnevelési Egyetem új campusa vagy a Pécsi Egyetem beruházása, azt gondolom, szintén nem minősíthetők fölö sleges pénzpazarlásnak. A kormány véleményem szerint a helyi gazdaságra is koncentrál. Ennek eszközeit a jövő évi költségvetés is tartalmazza. A munkahelyteremtési támogatások háromnegyede kerül hazai kis- és közepes cé gekhez. Ezekhez a támogatásokhoz kell sorolni a kisebb cégek alacsonyabb társaságiadókulcsát is, a kedvezményes kisvállalati adókat, a katát, a kivát és a munkahelyvédelmi akcióterv keretében adott, döntően a hazai vállalati kört elérő kedvezményeket. Eze k jellemzően a helyi gazdaságot erősítik. A külföldi cégeknek adott, összességében kisebb részarányt képviselő támogatások a feldolgozóipari csúcstechnológiát meghonosító ágazatokat segítik. Itt az előrelépés, az értékteremtő kutatás intenzív globális cége k segítségével lehetséges, valamint azáltal, hogy ezekhez a cégekhez a hazai kis- és középvállalkozások minél nagyobb arányban csatlakoznak. Ezenfelül nem lehet
