Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3068 az a dolguk, hogy elmondják, hogy minden szép és minden rendben van, mindent megtesz a kormány, ellenzéki politikusoknak a bí rálatokat kell elmondani, de valahol soha nem találkozik ez a két vélemény - nem érünk egybe. Hiába mondjuk azt, hogy hibák vannak, önök azt mondják, hogy minden rendben van. Tegnap többször hallottuk államtitkár úrtól, hogy nem ismerjük magát a költségvet ést, nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni a költségvetési számokat. Én akkor most megint csak, mint a tegnapi felszólalásomban is, szeretném a vitát, a költségvetési vitát egy neves szakember véleményével zárni. Mint ismeretes, a költségvetés koncentrált gazdaságpolitika. Ez Magyarországon is így van. A kormány 2010ben megszüntette az évközi havi prognózisok készítését, gyakorlatát, holott éppenséggel azok továbbfejlesztése, az egész éves lefutások havi aktualizálása lett volna indokolt. Idén az Államadó sság Kezelő Központ a múltra nézve is korlátozta a nyilvánosságot, nem adnak heti információt a központi kormányzat tartozásairól. A kormánypártok öt évvel ezelőtt gyakorlatilag kiiktatták a pótköltségvetés készítésének kényszerét, idén pedig arról születe tt törvény, hogy parlamenti döntés nélkül, pusztán rendelettel is lehet új kötelezettségvállalásról dönteni valamilyen költségvetési előirányzat terhére. Fontos törvényjavaslatok egyéni képviselői indítványként kerülnek a parlament asztalára és lépnek élet be pillanatok alatt. A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül sok tekintetben költségvetési funkciókat lát el, állampapírvásárlásaival pedig finanszírozza az államháztartást, nem beszélve családibaráti korrupciógyanús műveleteiről. Ez ellentétes a m agyar törvényekkel és az európai piacgazdaság működési rendjével. Néhány mondat a 2015. évi költségvetés teljesítéséről. Az államháztartás bevételi és kiadási folyamatai különkülön nagymértékben meghaladták a költségvetési törvényben szereplő összegeket. Az államháztartás ESAhiánya alacsonyabb lett a tervezettnél, pénzforgalmi deficitje viszont az EUs elszámolás nyitottsága miatt meghaladta azt. Az Eurostat az eredeti magyar EDPjelentésben szereplő 1,9 százalékról 2 százalékra módosította Magyarország 2 015. évi ESAszemléletű, GDParányos államháztartási hiányát. Kínos, hogy mivel megítélésük szerint az Eximbankot a kormányzati szektor részének kellene tekinteni, és a kormány ezt vitatja, az Eurostat nem hiteles jelzővel illette a deficitet és az adósság i adatokat. A korábbi magyar kormányok még soha nem kerültek hasonló helyzetbe. Ha az Eximbankot a kormányzati szektor részének tekintenék, ez visszamenőlegesen, évről évre folyamatosan növekvő mértékben 2015re mintegy 2 százalékponttal megemelné az állam adósság GDPhez viszonyított szintjét. Évente néhány tized százalékponttal kisebb lenne az eddigi és jövőbeli javulás mértéke is. A 2016. évi költségvetés módosítása. A magyar kormány március végi EDPjelentésében 762 milliárdról 1063 milliárd forintra eme lte a tervezett 2016. évi pénzforgalmi szemléletű hiányát. Ezt feltehetőleg elsősorban az EUtól érkező támogatások jelentős idei megelőlegezési szükséglete magyarázza, nem érinti az eredményszemléletű hiányt. A kormányzat 2016 áprilisában összesen mintegy 500 milliárd forintos többletkiadásról döntött, a várható jelentős többletbevételekre hivatkozva. (20.40) Ezek forrása és magyarázata egyelőre nem világos, miközben az NGM ezt bejelentő április 28ai közleménye szerint változatlanul a kiszámíthatóság és a tervezhetőség jellemzi az idei költségvetést. Ennek azonban élesen ellentmond, hogy a költségvetési törvénytől való eltérés összesen már körülbelül 800 milliárd forint, vagyis nagyobb az eredetileg elfogadott pénzforgalmi hiánynál. És lássuk a 2017. évi k öltségvetési törvényjavaslatot! A 2017. évre előirányzott államháztartási deficit váratlanul a GDP 2,4 százaléka, lényegesen, 0,7 százalékponttal magasabb a 2015. évi konvergenciaprogramban és a 2016. évi költségvetésben ígért 1,7 százaléknál. Ez negatív f ordulatot
