Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz):
3064 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásomban a központi költségvetési szervek, ezen belül a fővárosi és megyei kormányhivatalok működési keretéről szere tnék a költségvetési tervezet kapcsán néhány gondolatot elmondani. Alapvetésként a közszféra működésével kapcsolatban elmondható, hogy a kormányprogramból is ismerten a bürokráciacsökkentés az elsődleges cél. Ez a „jó állam” koncepciója mentén a közigazgat ás szolgáltató jellegének megerősítését, az intézményi hatékonyság növelését célozza. Ez az ügyfelek szempontjából az ügyintézés egyszerűbbé válását, a hivatali határidők és az ügyintézési költségek csökkentését jelenti. Alaptörvényünk 17. cikkének (3) bek ezdése értelmében a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. A 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat fejezeti indoklásának XI., Miniszterelnökség című fejezetében találhatjuk a korm ányhivatalok működését részletező szakaszokat. A vonatkozó határozatokra tekintettel a fejezetben a 2016. évben jelentős feladat- és hatáskörbővülés várható, így a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó intézmények átszervezésére kerül sor. Az érintett i ntézmények beillesztésre vagy megszüntetésre kerülnek. A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedések elsődleges célkitűzése, hogy kialakításra kerüljön a minisztér ium, fővárosi, illetve megyei kormányhivatal, valamint járási, fővárosi kerületi hivatal, mint a közigazgatás általános szerkezeti rendje. Ehhez képest, mint az célként megfogalmazódik, csak kivételes jelleggel működjenek, működhetnek központi hivatalok va gy más háttérintézmények. A feladatok a következők alapján oszlanak el, az alapvető feladateloszlás szerkezete a következő. Tehát a jogi, stratégiai programalkotási feladatok elsősorban a minisztériumok kezében maradnak, amelyek kivételes esetben láthatnak el hatósági feladatokat. A hatósági feladatok ellátása főszabályként a járási, illetve fővárosi kerületi hivatalokhoz, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerül, minél közelebb az állampolgárokhoz. Magyarán: a megszűnő központi hivatalok ható sági jellegű elsőfokú feladatai, például nyilvántartások vezetése vagy az ellenőrzéssel összefüggő feladatai a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülnek. Tavaly a fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok feladatköre a területi áll amigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedéseknek megfelelően módosult, tehát egyes területi szervek integrálásra kerültek, ezért egyúttal szükségessé vált egy belső integrációs folyamat. A vezetői szintek száma csökkent; az in tézkedésnek köszönhetően a rendelkezésre álló szakemberek hatékonysága növekedett; megszűnt a párhuzamos munkavégzés. Ezzel párhuzamosan viszont feladatköreik jelentősen bővültek. A tervezetben szereplő költségvetési kiadások biztosítják az anyagi feltétel ek teljesíthetőségét. Néhány számszaki példát is hadd hozzak: az év közben felmerülő, előre nem látható költségek biztosítására 740 millió forint fedezetet biztosít a kormány. Például a kormányablakprogram fizikai megvalósítására, valamint az informatikai infrastruktúra kialakítására, fenntartására 6 milliárd 186 millió forint keretet irányoz elő. Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy választókerületemben két járási székhely település található, Aszód és Gödöllő. Az aszódi kormányablak átadására jövő héte n kerül sor. A gödöllői kormányablak is hamarosan átadásra, illetve megnyitásra kerül. Gödöllőn viszont már ezzel párhuzamosan nagyon komoly informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, tehát az ügyfelek számára egy minden tekintetben sokkal jobb minőségű ellátás válik lehetségessé hamarosan. (20.20) Szót kell ejteni az esetlegesen felmerülő és előre nem tervezett év közbeni kiadások finanszírozásáról, magyarán, az általános tartalék előirányzatáról, amely biztonságossá teszi a működést. Ez 4 milliárd 980 m illió forintos tartalékot jelent.
