Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3046 tekintetben, hogy hogyan is minősítsük, hogyan is állapítsuk meg azt, hogy milyen állapotban van ma a vidéki Magyarország kérdése. Folyamatosan GDPvel jönnek, folyamatosan kozmetikázott munkahelyi adatokkal, illetve azzal a néhány tízezer mezőgazdasági vállalkozóval jönnek, akiknek ma tényleg nagyon jól megy, miközben a Jobbik felfogása ennél so kkal szélesebb értelemben értelmezi azt, amikor a vidék helyzetéről beszélünk. Számunkra a mezőgazdaság, az agrárium nem azt a néhány tízezer embert jelenti, akikre folyamatosan hivatkoznak, és akiknek, hála istennek, valóban jól megy. Elég, ha azt megemlí tem, hogy az AKGprogramban milyen brutális számok jöttek elő minap. Tudom én azt, hogy ez most európai uniós forrás, és csak azért említem meg ebben a vitában, hogy például Borsod megyében 4 százalék kapott a zonális támogatások tekintetében a pályázók kö zül, mert bizony majd a hazai költségvetési forrásból kell ezeket kiegészíteni, máskülönben elképzelni sem tudom azt, hogy például mi lesz a túzokkal, a harissal vagy minden olyan fajjal, amelynek a fenntartásához, szaporodásához, a stabil populáció elérés éhez nélkülözhetetlen volt eddig az AKGprogram megléte. Mivel ezek a családi gazdálkodók most elestek ettől az európai uniós lehetőségtől az önök hibájából, ezért egyszerűen elképzelhetetlen, hogy miként lesz majd ezeken a területeken a családoknak is a m egmaradása, a lehetőségeik, illetve miként lesz ezen fajok fennmaradása. A másik, amit szomorúan meg kell állapítani, a nemzeti vidékstratégia helyzete. 2020ban járna le az a program, ami gyakorlatilag még el sem indult, legalábbis a gyakorlatban semmikép pen nem. A második Orbánkormány színre lépését követően lett ez a stratégia kormányzati szinten elfogadva 2011ben, de sajnos arra már nem vették a bátorságot, hogy ez a stratégia végül is ide a Ház elé is kerülhessen, mert ne felejtsük el, hogy az eredet i terv még az volt, hogy itt a Ház falai között is tudunk róla vitatkozni. A Jobbik számára az a stratégia egyébként elfogadható volt, azt kell mondanom, hogy olyan 8085 százalékban egyezett a Jobbik vidékpolitikájával, azokkal a programokkal, amelyeket e gyébként mi is folyamatosan szorgalmazunk. Aztán persze nem lehet csodálkozni, hogy nem került ide a Ház elé, hiszen ahogy látjuk a költségvetést, idén sem áldoztak a nemzeti vidékstratégia céljainak a megvalósítására megfelelő összegeket - ezt majd részle tezem kicsit később , sőt, ezen túlmenően ellentétes folyamatok indultak el, ha másra nem, például az állami földek privatizációjára gondolhatunk, aminek a befolyt összegek révén ismét csak komoly hatása kellene hogy legyen a költségvetésre, de majd erre is később térnék ki. Tehát összességében azt tudom elmondani, hogy az a helyzet, ami a mai magyar vidéken van, azért okoz számunkra még a többi témánál is talán nagyobb csalódottságot, mert ez volt az a terület, ahol arra lehetett számítani, hogy a 2010es kormányváltást követően talán nagyobb léptékben indulnak el a fejlesztések, és egy komolyabb ütemben történik meg a vidék felzárkóztatása. Hiszen azt mi is jól láttuk, hogy a korábbi MSZPSZDSZkormányok alatt mindenképpen hátrányosabb megkülönböztetés ér te az aprófalvas területeket, mint ahogy egyébként azt megérdemelték volna, és egy olyan kommunikációt folytatott akkor még a Fidesz, ami azt sejtette akár az ott élők felé, akár mifelénk, hogy talán ez a helyzet megváltozhat. Néhány konkrétum, hogy mégis milyen módosító indítványokkal próbáltam meg ezt a helyzetet orvosolni, és ezen általánosan elmondott vidékképen miként kívántam vagy kívánok javítani, ezekre hoztam fel példákat. A kisvasutak helyzeténél nagyon fontos elmondani, hogy vannak olyan aprófalv as területek, ahol például az elhanyagolt állapotban lévő, de még egyébként létező kisvasutak komoly turisztikai vagy akár gazdasági vonzerőt is jelenthetnének egyegy adott térségnek, így erre mindenképpen szeretném, ha nagyobb figyelmet áldozna az Ország gyűlés, és elfogadná például ez irányú módosító indítványainkat.
