Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
3032 átlagtól, ami az Unióban 28,6 százalék körülire tehető. Tehát világos, hogy az Orbánkormá ny meg sem próbál többet fordítani a GDPből a szociális területekre, pedig állítólag Magyarország sokkal jobban teljesít. Egyetlenegy adatot szeretnék még önökkel közölni, ami friss hír. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly már a foglalkoztatotta k 9,3 százaléka élt szegénységben, ami 2014ben 6,7 százalék volt. Az sem volt jó adat. Óriási növekedést jelent, mert felugrott 9,3 százalékra, az EUban nálunk ennél rosszabb helyzet csak Romániában és Bulgáriában tapasztalható. Úgy gondolom, ha ezt a kö ltségvetést megnézzük, akkor mondhatnánk azt is, ha már jelzőkkel lehet illetni, hogy a szemfényvesztés költségvetése. Elmondhatják itt, hogy ebben az országban minden rendben van, tisztelt képviselőtársaim - nincs rendben. Addig, amíg a költségvetésben sz ázmilliárdokat dobunk ki felesleges kiadásokra, és nem foglalkozunk ezekkel a szegénységi mutatókkal, addig egy költségvetésről nem lehet úgy beszélni, ahogy önök itt megtették az elmúlt két napban. Köszönöm szépen, elnök úr. (Korózs Lajos tapsol.) ELNÖK : Most Bartos Mónika képviselő asszonynak adom meg a szót. BARTOS MÓNIKA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy eddig nem említett kérdésről, a levegőminőségvédelmet, levegőminőségjavítást célzó inté zkedésekről kívánok néhány szót szólni. Az nem kérdés, hogy mindenki egészségben és tiszta környezetben kívánja leélni az életét. Ez egy olyan érték, amelynek fontosságát és az ehhez való jogot Alaptörvényünkben is megfogalmaztuk. Ugyanakkor modern, fejlet t világunkban sok olyan tényező van, amely ezen értéket, az egészséget veszélyezteti. Sokszor szembetűnő, ugyanakkor sokszor láthatatlan veszélyforrás a rossz levegőminőség, amelynek egészségre gyakorolt káros hatása sajnos vitathatatlan. Magyarországon a légzőszervi betegségek miatti halálozás a 1564 évesek és a 75 évnél idősebbek körében meghatározó összefüggést mutat a szállópor koncentrációjának emelkedésével. Egyes térségeket súlyosabban érint ez a probléma, így Budapestet, Pécset, a Sajó völgyét és N yíregyházát kiemelt zónának kell tekintetnünk. A kormány egyik elsődleges célja, hogy javítsa a magyar emberek egészségét, ennek érdekében a népbetegségeket okozó tényezőket visszaszorítsa. Itt kell megemlítenünk a dohányzás, a sportszegény életmód, az egé szségtelen étkezés elleni küzdelmet, valamint a levegőminőség javításával kapcsolatos teendőket is. Ez utóbbiban a nemzetközi és az európai uniós környezet igen inspiráló. 2005ben hatályossá váltak az Európai Unió levegőminőségi irányelvében található PM1 0, azaz kisméretű szállóporra vonatkozó levegőminőségi határértékek, amelyek betartása sok uniós országnak kihívást jelent. Hazánknak is kihívást jelentenek ezek. A 2005től hatályosan mért adatok azt mutatják, hogy a PM10szennyezettség az elmúlt években összességében csökkenő trendet követ, éves átlagban megfelelünk a követelményeknek, ugyanakkor a napi határértéktúllépések továbbra is az ország több területén előfordulnak. Az EU 2009ben a nem megfelelő levegőminőség miatt a kisméretű részecske, PM10sz ennyezettség tekintetében jogsértési eljárást indított Magyarország ellen. A kibocsátók és az érintettek jelentős száma, valamint a probléma összetettsége ágazatközi és tárcaközi megközelítést, megoldást tesz szükségessé. Ez tükröződik a 2017. évi költsé gvetési tervezetben is. De nézzünk egy kicsit vissza! A helyzet megoldása céljából készült és került elfogadásra a kisméretű szállópor csökkentésének ágazati intézkedési programjáról szóló 2011. évben született kormányhatározat. A kormány el is indította a kisméretűrészecskekibocsátás csökkentésére vonatkozó programot, ez a PM10program, illetve helyi levegőminőségi tervek is készültek, amelyek
