Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3030 Most Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak adom meg a szót. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Révész Máriusz felszólalásában kitért a Népjóléti bizottság múlt héten tartott ülésén a KSH 2 014es kiadványára, én is ezzel szeretnék foglalkozni, csak egy kicsit más vetületből. A kormány szerint a KSH adatai alapján javultak a szegénységi mutatók az utóbbi pár évben, sőt a kiadvány maga is azt írja, hogy 2014ben a magyar háztartások jövedelmi helyzete összességében javult. Ez azonban csak egyes mutatók esetében érvényes, ha hosszabb távon több adatot vizsgálunk, láthatjuk, hogy még mindig rosszabb a helyzet az országban, mint amilyen a válság előtt volt, ráadásul számos mutató értéke a Fidesz k ormányzása alatt romlott jelentősen. A KSH szerint a gyermekes háztartások jövedelmi színvonala az elmúlt években javuló tendenciát mutatott, ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, amit a kiadvány is leír, hogy a legnagyobb jövedelmi hátrányban továbbra is a három és annál több gyermekesek, valamint az egyszülős háztartások vannak. A három és annál több gyermekesek egy főre jutó nettó átlagjövedelme az országos átlagnak mindössze a 60 százalékát jelentette, az egyszülős családok körében pedig még 4 százalék kal csökkent is a jövedelem az előző évhez képest. Fontos kiemelni, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya a gyermekes családoknál magasabb, ezt a képviselőtársam is elmondta, 31,3 százalék, és az egyszülős családoknál a legros szabb a mutató mértéke, 56 százalék. Az oktatási reformok szempontjából is meg kell jegyezni, hogy milyen súlyos az iskolázatlanok, illetve az alacsony iskolai végzettségűek körében a szegénység. 2014ben a legfeljebb általános iskolát végzettek közül csak nem minden második volt szegény vagy kirekesztődött, amíg a középfokú végzettségűek egynegyede tartozott ebbe a kategóriába. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők mindössze egytizede volt érintett. 2013 óta vizsgálják a romák életkörülményeit a szegénység mérésének keretében. A 16 évnél idősebb roma származásúak körében az országos átlagnál háromszor nagyobb arányban találhatóak a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek. Az ezzel kapcsolatos adatfelvétel módszertanáról lényegében semmit sem tudhatunk. A KSH szerint 2010 óta a munkajövedelmeknek évről évre egyre nagyobb a részesedése az összes jövedelemből. De vajon emögött nem az álle, hogy számos szociális ellátás évek óta nem emelkedett vagy akár még csökkent is, és így összességében a tár sadalmi jövedelmek szintje kevésbé emelkedett, mint a munkajövedelmeké? E felvetést erősíti az idézet a tanulmányból: „A munkanélküli ellátások egy főre jutó éves összege az utóbbi években folyamatosan csökkent, egyrészt a folyósítási feltételek szigorítás a, az ellátási összegek csökkentése, valamint a munkanélküliek számának visszaesése miatt.” Érdemes kiemelni, hogy az anyag szerint 2014ben az átlagos megélhetéshez a magyar háztartások havi nettó 114 ezer forint fejenkénti összeget tartottak szükségesnek , amíg a nagyon jó szinthez havi 210 ezer forintot jelöltek meg. Mindez akkor volt, amikor a KSH által számított létminimum még létezett, azóta már nem létezik, és aminek összegét erre az évre a hivatal 87 351 forintban állapította meg; ez az összeg a kérd ezettek véleményéhez képest maximum a szűkös megélhetéshez volt elég. De azt sem tudjuk meg a jövőben, mivelhogy a létminimumszámítást a KSH megszünteti, vagy még nem látjuk, hogyan fogja átalakítani. A jövedelmi egyenlőtlenségeket mutatja az is, hogy mik ént oszlik meg az ország teljes jövedelme a népességben, illetve annak jövedelmi ötödei között. Eszerint a legfelső jövedelmi ötöd részesedése 2009 után hirtelen megugrott. Egy másfajta vizsgálódás alapján azt is leírja az anyag, hogy a legszembetűnőbb vál tozás az elmúlt nyolc évben a középréteg súlyának jelentős csökkenése. Tehát a középosztály eltűnik, miközben a leggazdagabbak tovább gyarapszanak, a szegények pedig a nyomorban vagy annak a szélén legfeljebb vegetálni tudnak.
