Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
3023 De nemcsak a romáknál ez a helyzet, hanem máshol is lehet tapasztalni hasonló tendenciákat, mert ÉszakMagyarországon, KeletMagyarországon nem kell ahhoz romának len ni most már, hogy olyan sorban legyenek, ahol nem látják, hogy hogyan lehet kijutni abból a sorsból. Tehát ebből adódóan én azt gondolom, nagyon fontos, hogy ezt a kérdést is tudják kezelni. Az oktatásról, talán ezzel kellett volna kezdenem. Önök lemondtak a fiatalok jövőjéről ebben az oktatási programban, amit a költségvetésben láthatunk, és ezen belül ha a romákat nézzük, akkor főleg lemondtak róluk, mert akkor, amikor 18 évről 16 évre lecsökkentették a tankötelezettséget, ez a költségvetésben látható for rásokat jelenít meg, illetve von el az oktatásból, mert már sokkal kevesebben kapnak közoktatást, mint egyébként kaptak az elmúlt időszakban, mert már 16 éves korban kikerültek a tankötelezettség sorából. Ebből adódóan, persze, ezzel nagyon sok mindent meg tudtak spórolni, de szeretném figyelmeztetni a kormányt arra, hogy ez vissza fog ütni a foglalkoztatásban és a szociális ellátásban, mert azok, akik egyébként alulképzettek lesznek, és 16 éves korban kikerülnek az iskolai rendszerből, azok nem fognak tudn i elhelyezkedni, mert szakképzetlenek lesznek és iskolázatlanok lesznek. És nem lesz más, mint az, hogy a segélyezettek sorait fogják gyarapítani, és a szélsőségeseknek pedig ujjal kell mutogatni rájuk, hogy ilyenek a romák. Ezért tehát ne adjanak senkinek alapot arra, hogy ilyen legyen. Ezért tehát gondolják át a költségvetés kapcsán, hogy ezt is tudjáke valahogy kezelni, mert ma azt látjuk, hogy az oktatásban nincs esélye főleg a magyarországi romáknak, de a szegényeknek se arra, hogy kitörjenek, mert ez az intézkedés mindenképpen kihat erre a költségvetésre is. Egy pozitívumot azért kell hogy mondjak. Én azt gondolom, hogy az óvodai ellátást kötelezővé tették, az nagyon fontos, mert legalább azok, akik hároméves kortól bekerülnek az óvodai rendszerbe, tu dnak étkezni és tudnak egy olyan környezetben lenni, amely építő lehet a számukra, főleg hároméves kortól, amikor kezdődik a fejlődésük. Tehát ez mindenképpen pozitív, és azt gondolom, ez egy nagyon fontos dolog. Viszont nem lá tom azt, hogy a köznevelésben hogy tudnák megoldani azt, hogy rendben van, ahogy elhangzott itt már többször is, hogy hét közben lehet az étkeztetést biztosítani a számukra, meg nagyon sok helyen így is van, viszont a hétvégi ellátás hol van, amikor egyébk ént otthon, amikor a dolgozói szegénységről beszélünk, vagy éppen a szegényekről, vagy éppen a munkanélküliekről, nem tudják étkeztetni őket. Lehet azt mondani, hogy hétvégén ne egyenek ezek a gyerekek, de nem így van. Egy kormánynak kötelessége azt megviz sgálni, hogy hogyan tudja kezelni azt, hogy hétvégén is egyetlenegy tál meleg ételhez jussanak azok a gyerekek, akik most kikerültek abból a rendszerből. Írd és mondd: 300350 ezer gyerek éhezik hétvégenként. (Révész Máriusz: Miért kerültek ki? Hol voltak benne?) - majd utána lehet mondani , 350 ezer gyerek éhezik hétvégenként. Mit akar a kormány ebben a költségvetésben? Hol mutatja meg, hogy milyen forrást tud ehhez hozzárendelni? Ebből adódóan tehát azt gondolom, hogy az oktatásban is van pozitívum, amit elmondtam, az óvodáztatás, viszont nem látom azt, hogy hogyan lehetne ezeket a kérdéseket kezelni. Mert ebben a költségvetésben azt sem látom egyébként, hogy esetleg tudnák kezelni a tanórán kívüli felzárkóztatást, tehetséggondozást. Néhány tanodai progra m egyébként jól működik, ezt is szeretném kihangsúlyozni. Tehát nemcsak a rosszat mondom el, a jót is. Néhány tanodai program jól működik. Viszont ennek a működése nincsen egy olyan ívbe rakva, amely biztos alapot jelentene nagyon sok, mondjuk, hétvégi kol légiumnak vagy tanodai programnak vagy mintaiskolának, amiket tanórán kívül működtetnek. És ez nagyon nagy baj, mert nem lehet kiszámítani azt, hogy holnap, holnapután mi lesz ezekkel a tanodai programokkal. Ezért tehát a költségvetésben sem lehet látni az t, hogy hogyan fogjuk a következő egy évben vagy két évben megkapni azt a lehetőséget, hogy ebben a tanodai programok mindenképpen jelen legyenek. Utolsó és záró gondolatom pedig a foglalkoztatás, ahogy a négy prioritást említettem. Nagyon fontos a közfogl alkoztatás, amit önök nagyon szívesen kozmetikázásra használnak. Viszont ne felejtsék el, hogy nem lehet, hogy csak egyetlenegy program, a közfoglalkoztatás legyen a
