Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
3020 nyoma sem volt a világgazdasági válságnak, és 2006ban Magyarország költségvetési hiánya 9,4 százalék volt. (16.30) Idézzük fel, most ebben az évben 2,5 százalék lesz, körülbelül azonos ütemben vagyunk a kormányzásnál. A költségvetés rengeteg terület számára jelentős pluszforrást biztosít. Lesz pénz a béremelésekre, és nyugodtan elmondhatjuk, hog y mindenki léphet egyet előre. Lesz lehetőség emelni a béreket az egészségügyben, az oktatásban, a szociális területen is. Azonban a következő évi költségvetés nemcsak a béremelések fedezetét tartalmazza, hanem nagyon sok más terület is jól fog járni a köv etkező esztendőben. 2017ről elmondhatjuk, hogy az otthonteremtés éve is lesz, 211 milliárd forintot biztosít a költségvetés erre a célra. Az új otthonteremtési programtól azt várjuk, hogy könnyebben juthassanak lakáshoz a gyermeket vállaló családok, hogy több új lakás épüljön, ezáltal növekedjen a gazdaság és több munkahely is legyen. Ezenfelül a családosokat abban is segítjük, hogy a kétgyermekesek adókedvezménye 12 500 forintról 15 ezer forintra nő gyermekenként. Ez 360 ezer családot érint, és összességé ben ennek a költségvetési fedezete 15 milliárd forint, azaz plusz 15 milliárd forint marad a kétgyermekes családoknál. 2017ben az ingyenes tankönyvellátás is az alsó tagozat mellett már az ötödik osztályban is meg fog történni, tehá t ott is ingyenes lesz. Óvodai kapacitásbővítésre is lesz 2,5 milliárd forint, 73 milliárd forintra növekszik a gyermekétkeztetés támogatása is. A vitában itt az elmúlt időszakban többször felvetődött a társadalom kettészakadása, mondták különösen a balold alról, de még jobbikos képviselőtársaim is említették ezt. El kell mondanom, hogy a nemzetközi felmérések szerint, tehát ha az Eurostat adatait megnézzük, akkor a magyar jövedelemegyenlőtlenségek az uniós átlag alatt vannak. A jövedelemegyenlőtlenségek egy ébként nagyobbak Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Angliában, mint Magyarországon. El kell mondanom, hogy persze, kétségkívül igaz az az ellenzéki érvelés, hogy 2008 és 2012 között Magyarországon növekedett a szegénység nagysága és mély sége is, de azért felhívnám képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a folyamat 2013ban megállt. 2013tól a szegénységnek sem a mélysége, sem a nagysága nem növekedett, sőt 2014ben - éppen most volt a bizottság előtt a KSH legújabb adatsora, ami 2014re vonatkozott - a helyzet pedig a növekedésnek köszönhetően már jelentősen javult, és 2014ben a helyzet már jobb, mint 2010ben volt. Abban az esztendőben, azért mondom a 2010et, mert ez volt az MSZPSZDSZkormányzásnak az utolsó éve. Hogy konkrét adatokat is mondjak - KSHadatokról beszélek , van egy olyan táblázat, hogy a szegénység kockázatának kitett gyermekes háztartások aránya. 2010ben ez az arány 35,4 százalék volt, 2014ben 31,3 százalék. Tehát azt mondhatjuk, hogy egy olyan közel 4 százalékkal ke vesebb a szegénység kockázatának kitett gyermekes háztartások aránya, mint volt 2010ben. Tehát ezek után, amikor a szocialisták azt mondják, hogy micsoda társadalmi romlás történt, akkor az jelentősen hiteltelenné válik, hiszen ez a számadat teljesen egyé rtelműen bizonyítja, hogy most is rossz a helyzet, de az ő utolsó kormányzati esztendőjükben ez még lényegesen rosszabb volt. De nézhetjük a deprivációs tényezőket is. Egyhetes üdülés hiánya: 2010ben a megkérdezettek 66,3 százaléka mondta, hogy erre nincs lehetősége, 2014ben ez 55 százalék. Húsételfogyasztás hiánya kétnaponként: 2010ben 29,2 százalék, 2014ben 23,7 százalék. A lakás fűtésének a hiánya: 2010ben 12,2 százalék, 2014ben 9,6 százalék. Ha valaki azt mondja, hogy ezek a számok egyáltalán nem jók, akkor én teljesen egyetértek vele. Tehát teljesen borzasztó az, hogy a gyermekes háztartásokban a szegénység aránya még most is 31
