Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK: - RIZ GÁBOR (Fidesz):
2987 Ennek van egy olyan markáns lába, hogy a hazai kis, középvállalkozásokat abba a helyzetbe kell hozni, hogy versenyképesek legyenek Európa bármely gazdasági szereplőjével, és technológiában, innovációban fölvegyék a v ersenyt bármely világbeli társukkal. Ehhez 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. Most van itt az idő arra, hogy ezeket a forrásokat észszerűen, okosan használjuk föl. Az is elhangzott, hogy a hazai kis, középvállalkozásokat kell abba a helyzetbe hozn i, hogy ők gerincét képezve a foglalkoztatóknak, abba a helyzetbe kerüljenek, hogy ők legyenek elsősorban a fenntartói annak az adóforrásnak, amely a gazdaság és az állam működését is segíti majd. Lényeges szerepe ennek a fejlesztési időszaknak, hogy az ön kormányzatok a korábbi időszakhoz képest, amikor elsősorban településszépítészetileg - nem mellékesen, hiszen a magyar település bőven rászorult arra, hogy a település képe csinosodjon, szépüljön , ezen túl viszont funkcionálisan is gazdagodjon. Nem vé letlen, hogy BorsodAbaújZemplén megyében, ahol 93 milliárd forinttal gazdálkodik maga a megye, és ezen belül még 35 milliárddal további forrásként Miskolc megyei jogú város, azt a célt tűztük ki, hogy a megye és a megyei jogú város mindazon infrastruktúr ával rendelkezzen a jövőben, és minden olyan intézménye felfegyverzett legyen részben humán erőforrással, részben pedig eszközháttérrel, amely megyei vagy helyi szerepet tölt be. Ennek egy nagyon lényeges eleme az, hogy a hazai források, kiegészítve az uni ós forrásokkal, azt a célt kell szolgálják, hogy ebben az állampolgár, a vállalkozó, a gazdálkodó és az önkormányzat is megtalálja a maga helyét és szerepét. Néhány konkrét dolgot szeretnék elmondani további olyan törvényi háttérrel megerősítve, amely a ma gyar kormány előrelátó és gondoskodó politikáját is tükrözi. Nem véletlenül született meg olyan jogszabály, olyan rendelet, amely szabályozza azt, hogy mely térségekben, mely járásokban kell komplex beavatkozást végrehajtani. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A mi megyénkben több ilyen is van, azon belül az én választókerületem, az ózdi választókerület is három ilyen járással rendelkezik, ahol komplex fejlesztést kell végrehajtani. Az egyik ilyen intézkedés, amely et a kormány már meghozott és tovább szeretné folytatni hazai forrásból, hogy az úthálózatot ki kell alakítani a 21estől a 23ason, 25ösön át egészen a 26os, országot elhagyó főútig, hiszen így be tudja kapcsolni ÉszakHevest, ÉszakBorsodot abba a gazd asági körforgásba, amelyben nem volt az úthálózat híján megfelelő módon szerepe és helye. Ugyanígy nagyon lényeges eleme a költségvetésnek az a tétel is, amely kétszer kétsávossá teszi ezt az utat, és lényeges mellette még az is, hogy erre gazdasági szerep lők kapcsolódhatnak rá, hiszen ahol az elérhetőség megfelelő, ott a gazdaság helyi és tágabbról jövő szereplői is lehetőséget kapnak. Fontos felület az is, hogy a közösségi főiskola egyik lehetséges helyszíne, amelyet a kormány a közelmúltban döntött el és jelölte ki a helyszíneit, Ózd lesz. A közösségi főiskola azzal a nem titkolt szándékkal jön létre, hogy a helyi humán erőforrást hozza abba a helyzetbe, hogy a gazdaság potens szereplőjeként tudjon föllépni azoknál a munkahelyeknél, amelyek bizony már mos t is kiáltanak azért, hogy hol van a végzett munkaerő. Hiszen a korábbi időszaktól eltérően Ózd és térségében nem munkahelyeket kell elsősorban most létrehozni, hanem munkaerőt kell pótolnunk, hiszen több mint 700 munkáskezet keresnek egészen a betanított munkástól a középvezetőn át a mérnökig. A költségvetés további fontos tétele az is, hogy szól a szénbányászatról, és mintegy 100 millió forintban lehetőséget igyekszik biztosítani azoknak a kutatási anyagoknak, azoknak az előkészítő anyagoknak, amelyek a s zenet nem a klasszikus erőművi elégetés, hanem a tisztaszéntechnológia segítségével igyekeznek visszahozni a hazai körforgásba. Lényeges és a kormány szerkezetváltó politikáját tükrözi az is, hogy Ózdon már közel 4 milliárd forintból a Magyar Nemzeti Digi tális Archívum lehetőséget kapott arra, hogy a helyi gazdaság szerkezetét elsősorban a turisztika és a kultúra felé elmozdítva, tegye lehetővé azt, hogy itt olyan fiatalok, középkorúak és idősek tudjanak dolgozni, akik az informatika, a pedagógia és a turi zmus terén tudnak majd a jövőben lehetőséget kapni arra, hogy a helyi megélhetést, a helyi fenntarthatóságot tovább tudják szolgálni. Ezért
