Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 11. szerda (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - HERINGES ANITA (MSZP):
2847 Ma egy olyan költségvetés fekszik előttünk, amelyben ilyen varázsszámok vannak, annyira varázsszámok vannak, hogy még a nullát is ki tudták hozni a végére: megtervezték, hogy mennyit fogunk költeni, a kormány úgy párosította a bevételeket, hogy pont fillérre pontosan ugyanannyi ki adás is legyen, és így teljes legyen a fedezet - hát, ilyet tényleg csak a mesében láttunk utoljára. Ki kell mondani: ez az egész csupáncsak a szemfényvesztés költségvetése, választási osztogatásra készülnek, hiszen 2017et írunk majd. Az emberek már egy p icit, azt gondolom, várhatják ezt a választási osztogatást, mert az elmúlt időszakban csak azt érezték, hogy valami dupla valóság van Magyarországon: van egy valóság, amit önök látnak itt, a patkó másik oldalán és a bársonyszékekben, és van egy valóság, am it ők éreznek, és ez a két valóság valahogy nem találkozik. Merthogy ők nem érzik azt, hogy Magyarország jelen pillanatban jobban teljesít, ők nem érzik azt, hogy nekik több pénzük lenne, vagy kevesebbet kéne fizetniük bármiért is. Hiszen amikor bemennek a boltba, és egyébként aki sűrűn jár bevásárolni, az jól tudja és látja, hogy tolja maga előtt a kosarat, és ugyanazért az összegért sokkal kevesebb terméket tud megvásárolni, mert annyival följebb mentek az árak. És persze könnyű azt mondani, hogy majd a n yers tej árát csökkentjük - csak őszintén, uraim, nyers tejet ma Magyarországon nagyonnagyon kevés ember vásárol, és egyébként már a vidéki piacokon is ritkán lehet találni. Igen, a belvárosban még egykét piacon lehet találni 350 forintért literjét, csak amikor egyébként az ember bemegy egy nagyobb üzletbe, és 149 forintért is meg tudja venni azt a tejet, akkor igen, ő azt fogja választani, mert akkor abból rögtön már legalább kettőt tud vásárolni. Tényleg az a baj, hogy önök azt mondják, hogy ez az adócs ökkentés költségvetése, és majd az áfát ismételten csökkentik azon termékekre is, amit egyébként mi hangsúlyoztunk már nagyon régóta, hogy az alapvető élelmiszerek árát kell csökkenteni. De valahogy egyébként az látszik majd, mint a sertésnél, hogy amikor az ember elmegy a piacra, akkor valahol ott már nem látja azt a mennyiségű árcsökkenést, tehát az emberekhez ez megint nem jut el úgy, ahogy annak el kéne jutnia. Az emberek ma tényleg rosszabbul élnek, mint négy éve, csak most egyébként ez nem hazugság, m int amikor önök állították a kampányplakátjaikon. Nagyon érdekes látni, hogy visszafelé mutogatnak hat év után még mindig, pedig hat év után már saját magukra kéne visszamutogatni, mert hat év alatt önöknek rengeteg lehetőségük volt, rengeteg dolgot tehett ek volna az emberekért, ahelyett jelen pillanatban a magyar ember is csak azt látja, hogy saját magukért tettek csak és kizárólag. Csak azokba az apróságokba belegondolva, már nem telik el úgy nap, hogy nincs egy olyan botrány, amiből azt látjuk, hogy egyé bként csak a saját köreiknek mivel lett jobb és egyébként milyen festményt vagy egyéb vagyontárgyakat vihettek haza csak úgy az állami közösből. Az emberek nagyon el vannak keseredve, és azt látják, hogy nekik valahogy nem lesz jobb, és lassan már beletörő dnek. Hiszen látják azt a híradókban, látják azt a tévében, hogy Magyarország jobban teljesít, minden rendben van, most a költségvetéssel kapcsolatban is majd végignézhetik, hogy mennyivel jobban áll az ország, mint az elmúlt években, és azt gondolják az e mberek, hogy valószínűleg valamit ők csinálnak akkor rosszul. Csakhogy az a rossz tudat, hogy ők vannak többségben, akkor valószínűleg nem ők csinálnak rosszul valamit, hanem csak elszenvedői ennek az egész helyzetnek. Ezért azt gondolom, jóval több alázat ra van szükség a kormánypárti képviselők részéről is, mert ez a költségvetés nemcsak számok, hanem mögötte rengeteg ember van, óriási felelősséggel állunk itt mi a Parlament falai között, mert emberek életéről döntünk. És tényleg fiatalként végiggondolom a zt, hogy ezek az emberek kifizetik havonta a csekkjeiket, befizetik a gyerek étkezését meg megvásárolják a dolgaikat, és konkrétan élni nem marad pénzük, csak hónapról hónapra kifizetni a kötelezőt. Egyébként a közmunkaprogramnak ez a legnagyobb rákfenéje, hiszen önöknél ez bebizonyosodott, jó pár esetben megtörtént, például tűzoltóságokon, hogy normális munkaviszonyban lévő embereket kirúgtak, majd visszavettek közmunkásnak sokkal kisebb bérért, sokkal kisebb életszínvonalért.
