Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 10. kedd (149. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2655 rombolni. Ez egy teljesen új és váratlan helyzet. A sokasodó európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a kockázatokat minden országnak előrelátó módon kel l kezelni, azt megelőzni vagy inkább lehetetlenné tenni. A kormány és a kormányzó pártok bejelentették, hogy a terrorfenyegetés veszélye miatt törvényes felhatalmazást kérnek az ország védelméhez. Ha van még természetes kérés, ami a törvények szellemének m egfelel, akkor ezek között a legelső, hogy a kormány az Országgyűlés támogatását kéri az ország biztonságának védelme érdekében. Az is a kormány felelőssége, hogy a legtöbb ismeret birtokában milyen lépéseket lát szükségesnek a társadalom békéjének biztosí tása érdekében. Az Országgyűlés arra kapott felhatalmazást a választópolgároktól, hogy felismerje a kockázatokat, az ország védelmét és biztonságát a törvényalkotás eszközeivel garantálja, és azt a legmegfelelőbb jogi formában kifejezésre juttassa. Ha a jo galkotói feladat az Alaptörvény módosítása, akkor úgy; ha ez egy felhatalmazó rendelkezés a kormány számára a veszélyhelyzetben történő eljáráshoz, akkor pedig azzal támogassa az ország önvédelmét. A magyar emberek óriási többsége, már majdnem kétmillió em ber az aláírásával támogatta a kormány azon kezdeményezését, hogy az ország, az ország lakóinak biztonsága védelmében szigorításokat vezessen be a bevándorlás szabályozásában. Ennek a felelős gondolkodásnak és társadalmi összefogásnak része az a szükséges előrelátás, ami az előttünk fekvő törvényjavaslatban is jelentkezik. Az előttünk lévő javaslat nem tűr halasztást. Lehet idegenkedni attól, hogy a kormány milyen felhatalmazást kap, amivel az azonnali terrorfenyegetettséget elhárítani lesz képes, de a Fide szMagyar Polgári Szövetség részéről elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az ellenzék a kifogások keresésével a terrorfenyegetés elhárítását akarja megakadályozni, feláldozva az emberek, a családok és az ország biztonságát. Általánosságban is elmondható, hogy az ellenzéki pártok obstrukciós tevékenysége végigkísérte a migrációt, és szinte természetes, hogy most sincs készség a közös cselekvésre. Az európai események Párizsban vagy Kölnben azt mutatják, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nincs idő az abszurd f elvetésekre, ilyenkor hatékony és gyors intézkedésre van szükség, mint amelyhez most az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán szükséges a képviselők támogatása. Franciaországban a balliberális kormányzat is szigorú intézkedéseket vezetett be a terrortámad ások után, amelyek veszélyhelyzetben korlátozzák az alapjogok egy részét, és ezzel a szabadságszerető polgárok nagy többsége is egyetértett. Azt még nem tudjuk, hogy a szabadságjogok teljessége és a teljes biztonság egymás mellett kiteljesedhetneke, de ú gy tűnik, hogy veszélyhelyzetben az alapjogok szükséges és arányos korlátozása indokolt lehet. A biztonság olykor elsőbbséget élvez, előbbrevaló a szabadságjogok teljes körének érvényesülésével szemben. 2011 után az Amerikai Egyesült Államok is hatékony jogalkotási lépésként bevezette a hazafias jogalkotási törvényben a belső terrorizmus fogalmát. Ebben nem külföldi terrorveszélyről, hanem kockázatként már hosszú ideje a polgárokkal együtt élő személyekről van szó. Az eltelt időszakban lett belőle egy sza badságtörvény, mára számos rendelkezése nem került meghosszabbításra, de alapvédelmi stratégiaként megtartották a különleges jogköröket. A megváltozott biztonsági környezet megköveteli a jogrendi válaszokat a szükségesség és arányosság követelményeinek b etartásával. Az Alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényekről folytatott vita során számosan érveltek amellett, hogy szükségtelen az Alaptörvény módosítása, mert minden fenyegetésre van felhatalmazó rendelkezés. Kérem, figyelmesen olvassák el, hogy a különleges jogrend, annak egyetlen rendelkezése sem tartalmaz felhatalmazást az országot ért belső terrortámadás esetére. A terrorizmus elleni küzdelemben nincs teljes biztonság, de nincs érvünk az ellen, hogy törekedni kell rá. A terrorveszélyhelyzet Ala ptörvénybe iktatásával ez a törekvés ölt testet. Ehhez nem kérünk százszázalékos bizalmat, hanem a lehető legtöbb bizalmat az ország javára.
