Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 10. kedd (149. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - DR. GULYÁS GERGELY
2652 gondoljuk, hogy ez minden olyan bizonytalanságot, ami a szabályozással kapcsolatosan felvethető, egyértelműen me gválaszol, és ilyen értelemben a visszaélés lehetőségét ez is korlátozza. Az új tényállással a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, veszélyhelyzet mellett egy hatodik, újabb rendkívüli jogrendi tényállás jön ne létre. Úgy gondoljuk, nem lehet vitás a jelenlegi helyzetben, hogy akkor tudjuk csak a Belügyminisztérium által előterjesztett terrorellenes csomagból adódó pluszinformációszerzés lehetőségét megfelelően kamatoztatni, ha ilyen információk beérkezése es etén, ha ezeknek az információknak a rendelkezésre állása esetén a magyar államnak, a mindenkori kormánynak van eszköze arra, hogy olyan rendkívüli jogrendet hirdethessen ki, illetve olyan rendkívüli jogrendet kezdeményezzen - az Országgyűlés dönt ennek el rendeléséről , amely biztosítja azt a lehetőséget, hogy egy terrorcselekmény ne következzen be, tehát hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetésével a terrorcselekmény bekövetkezését el lehessen kerülni. Az elmúlt háromnégy hónap eseményei után megítélésünk szerint felelős politikai erő ennek a javaslatnak a céljára nem mondhat nemet, a szabályozás részletei során pedig, mint már említettem, szerintem példamutató konstruktivitással járt el a minisztérium és jártak el a parlamenti frakciók. Úgy gondolom, hogy az utolsó három találkozó után senki nem vetheti fel azt, hogy ne az lett volna a találkozón, egyeztetésen részt vevő kormánypárti frakciók célja, hogy akár a szabályozás módján is változtatva olyan megegyezésre tudjunk jutni az ellenzékkel, ami lehetővé t eszi a kétharmados többség megszerzését. Úgy gondolom, hogy bármilyen más témának az összekötése ezzel a javaslattal, bármilyen egyéb, a témához nem kötődő alkotmánymódosítás összekötése ezzel a javaslattal felelőtlenség, hiszen ha valaki egyetért azzal, h ogy az ország biztonságának szavatolása érdekében ez a módosítás szükséges, ha a szabályozás részletei tekintetében egyezségre tudunk jutni, akkor zsarolásszerűen más kérdést felvetni annak érdekében, hogy közös felelősségünket, az ország biztonságának sza vatolását meg tudjuk tenni és ennek a felelősségnek eleget tudjunk tenni, felelőtlenség, ezért úgy gondolom, hogy felelős ellenzéki magatartás mellett ilyen jellegű zsarolásra nem kell számítanunk, és csupán pillanatnyi félreértésnek tekintjük az ezzel kap csolatosan eddig elhangzott nyilatkozatokat. Azt tudom tehát összefoglalóan mondani, hogy nem vitás, hogy Magyarország Alaptörvénye hatodik módosításának indokát a megváltozott európai biztonsági környezet adja. Ez még 2011ben sem volt látható, így a szab ályozás aktualitása aligha lehet vitás. Európa egésze választ keres arra a terrorfenyegetettségre, ami egyébként részben az Európai Unió vezetőinek felelőtlensége folytán alakult ki. A most javasolt megoldások között nincs olyan, ami az európai jogrendben ismeretlen lenne, nincs olyan, ami a kormány számára indokolatlan, ellenőrizhetetlen, kontrollálhatatlan túlhatalmat biztosítana, és nincs olyan, amely ne szűkítené a visszaélés lehetőségét a lehető legcsekélyebbre. (12.30) Ugyanakkor lehetővé teszi azt, h a valódi, közvetlen terrorfenyegetettség áll elő, erre vonatkozó egyértelmű információk állnak a kormány rendelkezésére, akkor a megfelelő rendkívüli jogrend rendelkezésre álljon, és a kormány kezdeményezésére, akár az alapvető jogok korlátozásával is egy ilyen helyzet kialakulása megelőzhető legyen. Képviselőtársaimtól azt kérem, hogy azt a konstruktivitást, amit az ötpárti egyeztetések során tapasztaltunk, próbáljuk meg itt az Országgyűlésben, a nyilvános vita során is megőrizni. Ha ez sikerül, akkor azt remélem, hogy a szükséges többség ennek a javaslatnak az elfogadásához biztosított lesz. A kormánypártok számára egyértelmű cél az ország biztonságának szavatolása. Ha ennek szellemében és ezzel a szándékkal érkeznek jobbító jellegű javaslatok, akkor mi ez ekre nyitottak vagyunk. De úgy gondoljuk, hogy most kell megmutatni az ellenzéki pártoknak is, hogy a konstruktív egyeztetésnek van értelme, van haszna, hiszen ennél konstruktívabb egyeztetésre aligha lehet példát mondani nem csupán az elmúlt hat, de még a z elmúlt húsz év történetéből sem
