Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2416 állítólag célcsoportja a Fidesz gazdaságpolitikájának, nem fog tudni hozzájutni ezekhez a forrásokhoz. Ez nagyon nagy baj, és nagyon nagy kontraszelektív hatása van. Ugyanakkor az is fontos, hogy regionálisan hogyan osztjuk e l a forrásokat. Mint azt legtöbben tudják az itt ülők közül, Magyarország négy régiója is a legrosszabbul teljesítő európai uniós régiók között van az egy főre eső GDP tekintetében, ugyanakkor azt látjuk, hogy a 20072013as időszakban a felhasználandó for rásoknak bár csak a 8 százalékát tervezték a tervezési időszakban a középmagyarországi régióra, ennek ellenére 32 százaléka került Budapest és agglomerációja környezetébe. Ez azért rettenetesen rossz, mert nem segíti azt az uniós törekvést, hogy felzárkóz tassa az elmaradt régiókat, nem segíti azt, hogy az ÉszakMagyarországra, ÉszakAlföldre, DélAlföldre és DélDunántúlra ez a fejlesztési forrás érdemi munkahelyteremtéssel tudjon hozzájárulni. Pedig ez lenne az alap. Az uniós forrásoknak akkor van hasznuk és bármilyen értelmük, ha a lehető legjobban fenntartható munkahelyekhez járulnak hozzá. Burgenland esetében azt láttuk példaként, hogy lehet úgy fejleszteni, hogy az lehetőség szerint segítse az ottani munkahelyek megőrzését. Ehhez egyértelműen az lenne az elsődleges cél, hogy a mostani rendszerben ki kelljen szélesíteni az érintettek körét. Tehát a pályázói kör kiszélesítése azért, hogy a lehető legtöbb helyi szereplő - nemcsak a kis- és középvállalkozások, de a civil szektor, a helyi önkormányzati válla lkozások - kiszélesítése alapvető cél kellene legyen. Mindenképpen az kellene legyen a feladatuk, hogy ezek a lehető legkönnyebben tudjanak hozzájárulni. Ehhez megfelelő hitelkonstrukciós háttér kellene, az önerő biztosításához egy nemzeti forrásból megval ósuló olyan konstrukció kellene, amelyik segíti, hogy azt minél több kis pályázó tudja igénybe venni. Egyébként a költségvetési törvényben javaslatot teszünk majd arra, hogy erre meglegyen a lehetőség. Ezek nyilvánvalóan azért fontosak, mert ezeknek a forr ásoknak a legfontosabb fokmérője az, hogy hogyan lehet jobb a magyar emberek élete. Az a gond, hogy a magyar társadalomban az a 8 millió ember, aki a fővároson kívülre esik, leginkább nem érzi ezek hatásait. Látszódik egyegy szép fejlesztés, ami szebbé te sz egyegy települést, egyegy közteret, ennek ellenére, hogy ez hogyan valósította meg Magyarországnak azt a függetlenné válását, ami pénzügyileg lehetővé tette volna, hogy a régióink felzárkózzanak az európai uniós társaihoz, ez a hatás nem tudott megval ósulni. Én azt gondolom, most még időben vagyunk ahhoz, hogy újragondoljuk az elmúlt időszak tervezési folyamatát, és tanuljunk a 20072013 közötti időszak hibáiból. Nézzük meg azt, hogy hogyan van lehetőség ezeket a forrásokat arra fordítani, hogy a lehet ő legtöbb ember jusson hozzájuk. (17.30) Ennek a rendszerében az önök céljai között azt kell először felülvizsgálni, hogy az a jellegű célorientált támogatás, ami kiemel egyegy megyeszékhelyet, egyegy nagyvállalatot, és leginkább fókuszálni próbálja az ö nök véleménye szerint hatékonyan a forrás felhasználását, ez meg tude valósulni. Teljes meggyőződésem az, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozói szektor bevonása a lehető legnagyobb segítség arra, hogy az egyfős vagy főleg öt fő alatt foglalkoztató vidéki vállalkozások, ha nem tudnak hozzájutni ezekhez a forrásokhoz, akkor végképp az a tendencia fog erősödni, amit jelen pillanatban is látunk. Magyarország legnagyobb versenyképessége az olcsó munkaerő lesz, és ha az olcsó munkaerő csak úgy tud haszno sulni, hogy minél több külföldi vállalkozást kell behozni annak érdekében, hogy lehetőség szerint azok teremtsenek munkahelyeket, Magyarország társadalmi felzárkóztatása nem fog tudni megvalósulni. A társadalmi felzárkózásnak egy másik fontos eleme az, hog y a források lehető legszélesebb körének újragondolására lesz szükség, az innováció, a kutatásfejlesztési források hátterének biztosítására, mert csak ezzel lesz arra lehetőség, hogy azt a katalizátort, ami a magyar társadalomban jelen van, ami ötletekkel , fejlesztésekkel tudja a magyar gazdaságot esetleg előrehozni, megmozduljanak. Nyilvánvalóan, ugye, már nagyon fogytán az időm, el kell még mondanom azt, hogy ha Magyarország legfontosabb természeti erőforrásának továbbra is a termőföldet tekintjük, akkor létkérdés lenne, hogy az iparfejlesztési forrásokban a lehető legnagyobb
