Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független): - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz):
2406 való kiszorulás, a hatalomért való küzdelem látszik ebben a mai vitanapban is. (Dr. Józsa István: Szereted a hatalmat?) Különösen érdekes volt Szabó Szabolcs képviselő úr hozzászólása, aki feltett e a szakértői sapkát, és szakértőként tetszelegve próbált hozzászólni ehhez a kérdéshez. Nem is egészen értettem, mit mond (Gőgös Zoltán: Az nem az ő hibája!) , de azért az nagyon furcsa volt, hogy a saját pártját úgy határozta meg, hogy az ő pártja aztán b iztosan nem lehetett részese a 2007 és 2010 között elharácsolt pénzek megszerzésének. Azért úgy hívják a pártjának a vezetőjét, hogy Bajnai Gordon, aki minden idők legkorruptabb kormányzásának az egyik miniszterelnöke volt, a miniszterelnöki tanácsadókat e kkoriban Szigetvári Viktornak és Juhász Péternek hívták. Szigetvári Viktorról tudjuk, hogy továbbra is kezében tartja Szabó képviselő úr pártját, és többek között ő az, aki szeretné a rezsicsökkentést teljes egészében megsemmisíteni és piaci alapúvá tenni Magyarországon többek közt, mondjuk, az ivóvízszolgáltatást, teljes egészében piaci alapúvá. Juhász Péterről meg azt lehet tudni, hogy most egy nagyon élelmes belvárosi képviselőként fúrfarag mindent, de előtte azért mégiscsak a jointok meg a kábítószere s cigaretták legalizálásáért küzdött a kendermagos mozgalomban. (Gőgös Zoltán: Mi köze van ennek a napirendhez, elnök úr? Úgy őszintén!) Tehát azt hiszem, a szakértői sipka nem szakértői, hanem inkább csörgősipkára sikerült. Az elvtársak problémája is elég érdekes, tehát azok, akik az emberek érdekében úgymond felszólalnak és emberanyagról beszélnek, számomra olyanok, mint az a pedagógus, aki szervezte a sztrájkot, és gyerekanyagról szólt. Másrészről pedig a bizottságok hiánya. Regionális fejlesztési tanács ok voltak ezek a bizottságok, ha még jól emlékszem a nevére, elnök úr. 2010ben együtt ültünk az egyik ilyen regionális fejlesztési tanácsban, ez a középmagyarországi volt, ahol gyakorlatilag három pogácsa megevése meg két üdítő elfogyasztása után, közben , előtt semmi mást nem tudtunk csinálni, mert az elvtársak kipucolták a kasszát ezen a területen teljes egészében, és gyakorlatilag fedőszervként, gittegyletként működött ez a bizottság. Teljesen igaz volt erre a bizottságra az az angol mondás, hogy a teve egy olyan ló, amit egy bizottság tervezett. Nos, a 2007 és 2013 közötti pénzek elköltésében Csepel jelentős részt vállalt, és gyakorlatilag három nagy területre érkeztek Csepelen pénzek. Az egyik ilyen terület a szociális célú városrehabilitáció, amit önö k folyamatosan számonkérnek, számonkértek a rezsicsökkentés kapcsán. Ekkor is mondtam, hogy három nagy lakótelep újult meg Csepelen, és itt olyan programot tudtunk az Európai Unió segítségével, több mint 4,3 milliárdos támogatásával megcsinálni, az egyik o lyan pilotprogram volt, amiben egyébként semmilyen állami pénz, semmilyen kerületi, illetve semmilyen tulajdonosi pénzt nem kellett felvonultatni, hanem a teljes projektet az Európai Unió finanszírozta. Közben csak egy adatot engedjenek meg! Több mint 800 embert érintett ez a projekt, 1,6 millió forinttal emelkedtek meg a lakások árai ezen a csepeli lakótelepen, de egyébként ez mindegyik beruházásra igaz volt. Tehát teljes egészében hazugság az, hogy azokon a területeken, ahol szegényebbek élnek, ahol akár a földrajzi, akár a társadalmi, szociális különbségek megjelennek, ott érzéketlen lett volna a kormány akkor, amikor ezeket az európai uniós pénzeket a fejlesztésekre, a bővítésekre és a komfortosabb környezet kialakítására irányozta. De ugyanígy újultak m eg ebből a keretből iskolák, óvodák, óvodaiférőhelybővítés volt, új óvoda épült Csepelen, tornatermek épültek Csepelen. Összességében erre a területre 5,1 milliárd forint érkezett, és ebből az Európai Unió, ahogy az előbb említettem, 4,3 milliárd forint ot szánt. A másik ilyen nagy terület az infrastruktúra. Igenis szükség volt infrastrukturális beruházásokra, szükség volt betonra, acélcsőre, mélyépítésre, magasépítésre, mert az egyik ilyen beruházás a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és egyéb k iegészítő létesítményeinek, a különböző átemelőtelepeknek a fejlesztése és bővítése volt. Ennek következtében például itt Csepelen tisztítjuk a fővárosi szennyvíz több mint 60 százalékát, és így a teljes szennyvíztisztítottság a fővárosban 95
