Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - MIRKÓCZKI ÁDÁM jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2383 bo nyolító csapata, amely képes volt ennek a funkciónak, ennek a feladatnak a megvalósítására. Ez egy nagyon nagy siker, mert jelentős forrásvesztés fenyegette az országot. Néhány tanulság levonását figyelmükbe ajánlom, ami érdemes lehet. Először is, a 2014 é s ’20 közötti időszakban rendkívül jelentős forrásaink vannak. Most küzd azért az Európai Unió politikai közössége, hogy a 2020as és ’22es fejlesztési megállapodások tartalmazzanak majd kohéziós felzárkóztatási pénzeket. De nekünk lenni kell egy olyan ko ncepciónknak, hogy ha nem lesznek ilyen források, akár az Európai Unió gazdasági helyzete, akár a nettó befizetők szándékai alapján, akkor mit fogunk tenni. (15.00) Ugyanis az a vélelmünk kellene hogy megvalósuljon, hogy két fejlesztési ciklus után 2020ra a magyar gazdaságnak önjárónak kellene lenni. Feltehetnénk azt a kérdést, hogy mit ér a magyar gazdaság ezek nélkül a források nélkül. Azt gondolom, a következő 510 évnek nagy kérdése az ország versenyképessége szempontjából, hogy ha ezeket az EUs forrá sokat kivonom a magyar gazdaság teljesítőképességéből, a gazdasági növekedésből, kivonom a GDPből, akkor Magyarország az EUs fejlesztési források nélkül mire képes. Ajánlom figyelmükbe a 2017es költségvetést, amely hosszú évek óta az első olyan költségv etés, ahol a saját forrásból, tehát a magyar adófizetők pénzéből biztosított fejlesztések 1000 milliárd forintot meghaladó nagyságrendben vannak jelen. Erre nem volt lehetőség a 2008as gazdasági válság után; nem volt lehetőség 20102014 között, amikor egy gazdasági konszolidációt kellett végrehajtani, de az éves 1000 milliárdos keret vagy lehetőség, ha ezek a gazdasági számok maradnak, milyen arányban és milyen viszonyban van azzal a 9000, 10 000, 11 000, 12 000 milliárddal, amely most rendelkezésre áll a következő időszakra. Mi marad a magyar gazdaságból, vagy akár a magyar mezőgazdaságból európai uniós támogatások nélkül, és mennyi fejlesztés van a költségvetésben, ha kivonjuk az európai uniós fejlesztéseket, ez milyen következményekkel jár? Ezért szerint em az a döntés, amelyet úgy érzékeltem, hogy a politikai pártok itt a parlamentben lényegében elfogadtak, hogy a rendelkezésre álló források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre menjen, magyar kis- és középvállalkozások kapják meg a források 60 százalékát, ez egy stratégiai döntés, és komoly tárgyalási eredmény, hogy ezt az Európai Bizottsággal el tudtuk fogadtatni. Ennek persze van következménye, mert a másik oldalon a magyar nagyvállalatok, amelyek közül mégiscsak van száz, amelyik a magyar GDPhez nagyon na gy mértékben járul hozzá, és van száz olyan magyar vállalat, amely lényegében az adókat nagyrészt befizeti - most nem a külföldi vállalatok magyar leányvállalataira, hanem a magyar cégekre gondolok, amelyeknek magyar tulajdonosi háttere van , ezek a cégek ebből a kasszából ebben a fejlesztési időszakban nem kaphatnak támogatásokat. Ezt pontosan kell lássák, hogy a korábbi időszakkal ellentétben a magyar nagyvállalati szektor nem támogatható. A magyar kkv támogatható. Ez a legfontosabb kérdés. Ez a legnagyo bb eredmény és a legnagyobb siker. Hogy az infrastruktúrafejlesztéssel mi a helyzet: teljesen világos, hogy szűkíti a mozgásteret az Európai Bizottság. Ebben a hétéves fejlesztési ciklusban közútfejlesztésre lényegében minimális forrás áll rendelkezésre a korábbiakhoz képest, kötöttpályás közlekedésfejlesztésre van. Ennek súlyos közlekedésszervezési következményei kellene hogy legyenek, illetve előbbutóbb remélem, hogy lesznek is, az egész ország közlekedési struktúráját illetően. Most több mint 1000 mill iárd forint van vasútfejlesztésre, de akkor ez milyen következményekkel jár a nem vasúti típusú tömegközlekedésre vagy annak a fenntartására - ezen már kell gondolkoznunk, mert ez 2020 után az ország kormányozhatóságát, működőképességét és versenyképességé t érdemben befolyásoló kérdés lesz. Az egészségügyre nem lesz ennyi pénz ebben a hétéves költségvetésben, mint az oktatásra sem lesz ennyi pénz, mert a kis- és középvállalkozói szektor kapja meg a források döntő hányadát. Kérdés az, hogy az eddig beruházot t hazai és európai uniós források megteremtike egy javuló
