Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mi lesz a magyar földrajzoktatással?” címmel - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2347 kormányhatározattal közel 100 milliárd forintot meghaladó visszatérítendő támogatási rendszert kívánunk elindítani a gazdasági innovációs operat ív program keretén belül. A kormány emellett elkötelezett arra, hogy csökkentse mind a társasházakban, mind a családi házakban élő lakosok kiadását. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mi lesz a magyar földrajzoktatással?” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszteréh ez: „Mi lesz a magyar földrajzoktatással?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úr képében majd Cseresnyés Péter válaszol. Farkas Gergely képviselő urat illeti a szó. Tessék! FARKAS GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban a földrajz már nem pusztán a földrajzi névanyag és a legalapvetőbb természeti, gazdasági és társadalmi okokozati összefüggések közvetítő je, hanem a globális és lokális környezeti problémák, valamint azok lehetséges megoldásait bemutató közismereti tantárgy. Április 18án Palkovics László, az oktatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a fiatalokat a fenntartható fejlődésre és a kö rnyezettudatos életmódra kellene nevelni, s erre egyetlen tantárgyon belül van csak lehetőség, ez pedig a földrajz. Ennek ellenére az utóbbi évtizedekben drámaian romlott e tantárgy helyzete a közoktatásban, földrajzból ma már nem lehet előrehozott érettsé gi vizsgát tenni. Komoly presztízsveszteség a tantárgy számára az is, hogy a földrajz érettségi eredménye nem számítható be a gazdaságtudományi karok felvételijénél, holott alapvető társadalmi, gazdasági és pénzügyi ismereteket tanulnak a középiskolások a 10. osztályban. A legutóbbi tervek szerint a földrajzot gyakorlatilag megszüntetnék a szakgimnáziumokká váló szakközépiskolákban, és a kormány tervezete szerint a tantárgy szinte teljesen eltűnne a szakközépiskolai kerettantervekből. Ha ez a terv megvalósu l, akkor szó szerint eltűnik a földrajz a mintegy 900 középiskola körülbelül 95 százalékából. Az eddig valamennyi szakközépiskolában kötelező földrajzóraszámok híján földrajzszakos tanárok százai kerülhetnek az utcára. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez még csak egy tervezet, de nagyon komoly indulatokat váltott ki a magyar társadalomból. Kérem, hogy az alábbi kérdések megválaszolásánál törekedjen a közvélemény megnyugtatására a hergelés helyett, tisztelt államtitkár úr. Szeretném megkérdezni tehát államtitká r urat, mégis mi a ráció abban, hogy elveszik a jövő generációitól a földrajzi alapműveltséget. A szakközépiskolás diákoknak talán nem lesz szükségük arra az alapműveltségre, amely alapján megérthetik a körülöttük zajló természeti, társadalmi folyamatokat? Hogyan ismeri meg a környezeti problémák okait és következményeit egy diák? Mi alapján tesznek különbséget önök egy gimnáziumban és egy szakközépiskolában tanuló diák alapműveltsége között? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Cseresnyé s Péter államtitkár úr, parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Véleményem szerint is fontos a földrajz tantárgy, de kizárólagos letéteménye sként emlegetni talán túlzás. Az is fontos, hogy a fiatalokban a világ változásaira nyitott, azok iránt érdeklődő, a
