Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2284 Egy másik fontos eleme a javaslatnak a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló törvény módosítása, amely rendelkezés szerint a károsult ügyfél saját biztosítójától is megkaphatja a károkozó felelősségbiztosítójának nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát egyaránt, amennyiben a károsult meghatalmazást ad a kárrendezés ügyében. Ezenkívül változnak a káresemény kapcsán érvényesíthető követelések felső határainak összegei is, amely szerint a biztosító káreseményenként 1 millió 220 ezer eurónak megfelelő forint összeghatárig, olyan esetben, ha személyi sérülés is történt, akkor pedig káreseményenként 6 millió 70 ezer eurónak megfelelő forint összeghatárig köteles helytállni. Ezek az összegek magukban foglalják egyébként a káresemény kapc sán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, a jogi képviselet költségeit is, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat egyaránt. Amennyiben kötelező biztosítással nem rendelkező gépjármű oko z kárt, továbbra is a Mabisz által kezelt, úgynevezett kártalanítási számla áll helyt a károsult felé, ugyanakkor ezután törvényben kikötött módon visszakövetelhetik a költség megtérítését abban az esetben, ha a sofőr a gépjárművet alkoholos vagy a vezetés i képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, vagy a gépjármű vezetésére jogosító megfelelő engedéllyel nem rendelkezett, illetve, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyez tetéssel okozta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a tőkepiaci törvény tekintetében is javasol változtatásokat. Ezek tulajdonképpen olyan módosítások, amelyek összességében az ügyfelek korrektebb tájékoztatását kívánják szolgálni. A javaslat ennek megfelel ően az értékpapírokat két külön kategóriára osztja szét. Az egyik a fokozottan kockázatos, a másik pedig a kiemelten kockázatos értékpapírkategória. Szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja a hitelintézeti törvény azon módosítása, amely szerint a hitelintéz eteknek legalább kétévente felülvizsgálati stratégiával kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatásokhoz a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá. Mindezek mellett az előttünk fekvő törvényjavaslat e gyúttal pontosítja a szanálási feladatkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank által a szanálás alá vont intézmény felett gyakorolt tulajdonosi és irányítási jogok, jogosultságok idő, tárgyi és módszerbeli korlátait, továbbá egyértelműen rögzíti, hogy a szanálás i biztos a szanálási célok és a szanálási intézkedések érvényre juttatása érdekében fejti ki tevékenységét. A magánnyugdíjpénztárról, illetve a magánnyugdíjpénztárakról, magánnyugdíjról szóló törvény módosítása annak érdekében történik, hogy a pénztári jár adékszolgáltatás biztonsági tartalékául szolgáló saját tevékenységi tartalék mértéke a jövőben igazodjon a pénztárt terhelő kötelezettségekhez. Jelenleg a hatályos törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzését írja elő ebben az esetben a pénztáraknak, amennyiben a járadékszolgáltatást saját maguk szeretnék végezni. A jelenleg előttünk lévő tervezet szerint azonban ez a 100 milliós összeg úgy emelkedne, hogy a saját tevékenységi tartalékot az alábbi értékek együttes összege adná. Nevezetes en: az a) pontban meghatározott 80 millió forint, ehhez a 80 millió forinthoz adódna hozzá a tárgyévet követő 5. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számlaegyenlegének 1 százaléka, a további tárgyévet követő 6. év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok 20 százalékának összesített egyéni számlaegyenlegének 1 százaléka, de legalább 100 millió forint. Tehát itt egy emelkedésről beszélhetünk, minimum 180 millió forint értékben. A saját tevékenység i tartalékra vonatkozóan további kiegészítés, hogy annak fedezetére a működési tartalék 40 százaléka, illetve a likviditási és kockázati tartalék 70 százaléka vehető figyelembe. További változás, hogy a magánpénztárak a jövőben a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen a tagok egyéni számláinak előző év utolsó napi egyenlegének mintegy 0,3 százalékát számolhatják el költségként.
