Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2274 ez a törvényjavaslat vezeti be 2016. július 1jétől az elektronikus pereskedést. Ezt már egy korábbi törvény döntése alapján az Országgyűlés elrendelte, így az előttünk fekvő törvény javaslatnak nem az a tárgya, hogy lesze 2016. július 1jétől elektronikus pereskedés, bár kétségtelenül igaz, hogy teljes körben, széles körben július 1jétől fog bekövetkezni az a fordulat az eljárásokban, amelyet hosszú évek előkészítő munkája után mind az Országgyűlés, mind az érintett jogalkalmazók, a bíróságok és az ügyvédek is folyamatosan figyelemmel kísértek, és folyamatosan készültek fel erre a fordulatra, mégpedig arra, hogy az eljárásban szükséges iratokat bizonyos esetekben kötelezően elektroni kus úton kell majd benyújtaniuk. Sőt, a törvényjavaslatból kiderül, hogy egyes esetekben kötelező elektronikus nyomtatványokat, elektronikus blankettákat kell majd használni. Mindez, ahogy mondtam, nem ettől a törvénytől válik kötelezővé július 1jétől, ez ért bízom benne, a vita most nem arról fog szólni, hogy miért térünk át július 1jétől az elektronikus ügyintézésre. A törvényjavaslat nem tesz mást, mint hogy az időközben felmerült észrevételeket még azelőtt pontosítja, azelőtt átvezeti, azelőtt módosít ja, mielőtt július 1jétől az éles üzem beindul az elektronikus ügyintézésben. Tehát a törvényjavaslat célja kifejezetten az, hogy a július 1jén mindenképpen bekövetkező elektronikus eljárást az ügyfelek számára, a felhasználók számára, az állami szervek számára, tehát az eljárás minden szereplője számára könnyebben igénybe vehetővé és - ahogy mondani szokták - felhasználóbaráttá tegye; így mondják ezt az informatika nyelvén. Tehát mindazokat kérem, akik úgy gondolják, hogy a július 1jén meginduló elektro nikus eljárásban szeretnék, hogy az ügyfelek és az állami szervek, azaz a felhasználók rugalmasan és az éles üzem szempontjából minél jobban tudják gyakorolni a jogaikat, támogassák a törvényjavaslatot, mert ezzel az ügyfeleket, a bíróságokat és az ügyvéde ket, a jogi képviselőket támogatják abban, hogy a július 1jén mindenképpen bekövetkező elektronikus eljárást igénybe tudják venni, és ahogy mondtam, bizonyos esetekben kötelező is igénybe venni. Én magam mondtam, hogy nem ennek a törvénynek a tárgya az el ektronikus eljárás bevezetése, mégis azt gondolom, újból meg kell erősítenünk azt, hogy az elektronikus eljárásnak számos előnye van. Bár kétségtelenül igényel némi felkészültséget, de nem több felkészültséget, mint bármilyen számítógépfelhasználónak a fe lkészültségét, vagy azt kell mondjam, hogy egy minimális informatikai felkészültséget természetesen igényel az eljárás szereplőitől, mégis számos előnnyel bír az elektronikus eljárás. Mindenekelőtt gyorsítja az eljárásokat, gyorsítja a bírósági eljárást. A mikor tehát arról gondolkodunk, hogy hogyan lehet felhasználóbarátabbá tenni az elektronikus eljárást, akkor lebegjen a szemünk előtt az a szempont, hogy a cél elsősorban az eljárás gyorsítása. Másrészt nyilván megbízhatóvá is teszi, hiszen a törvényjavasl atban foglalt eszközök, részben jogi, részben informatikai eszközök tulajdonképpen a felhasználók, az eljárás szereplőinek az azonosítását segítik, garantálják, hogy csak az arra jogosulttól származó iratok érkezhessenek be az állami szervekhez, és azokat ilyen minőségben, ilyen súllyal vegyék figyelembe az állami szervek. Például aki a keresetlevelet benyújtja, annak joga volte arra, hogy benyújtsa a keresetlevelet. Ezért szükséges az, hogy a törvényeink előírják, hogyan kell ezeket a biztonsági kapukat m egalkotni. Azt gondolom tehát, hogy az elektronikus eljárás számos előnye mellett szükséges az egyébként már sokszori határidővel elhalasztott felkészülési idő. Kétségtelen, hogy aki eddig nem foglalkozott ezzel a problémával, annak a számára mindegy, hogy mennyi időt hagyott eddig az Országgyűlés, aki pedig felkészült az elektronikus eljárásokra, annak meg bőven elegendő időt adott az Országgyűlés, hogy rá tudjon hangolódni az elektronikus eljárásokra. Kétségtelenül igaz, hogy minimális felkészülés vagy ad ott esetben egy kis tanulás nélkül nem nagyon lehet igénybe venni ezeket az elektronikus szolgáltatásokat. (14.20) És mivel ez kötelező, ezért rá is kényszerülnek az eljárás szereplői, hogy megtanuljá k, hogy hogyan kell kezelni ezeket az elektronikus felületeket. Kétségtelenül előállhat egy olyan helyzet, hogy maga az informatikai rendszer vagy maga az eljárás informatikai része nem tökéletes, de azt gondolom, hogy ha ilyen helyzet áll elő, akkor nem f eltétlenül kell törvényt módosítani, nem kell
