Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszerről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásába... - ELNÖK:
2175 nem lenne szükség semmilyen ilyen pótcselekvő megoldásra, hogyha a saját energiájukat elő lehetne állítani, és ehhez még sok szabályozási feltétel hiányzik, ami egyébként korábban már megvolt vagy nagy részben megvolt, és amelyeket az önök kormányzása idején vontak vissza, és nem győzöm hangsúlyozni annak a szükségességét, hogy ezen elvárásokat kössük össze ezen lehetőségek kihasználásával. A másik ilyen lehetőség természetesen nemcsak az, hogy miből állítjuk elő az energiát, hanem h ogy mennyi energiát spórolunk meg a különböző energiahatékonysági beruházásokkal, és itt nemcsak mosógépcserékre lehet pénzt adni, hanem természetesen a lakásszigetelésre is érdemes lenne forrásokat szánni. Mert hogyha megfelelő módon csináljuk a lakások szigetelését, akkor egyszerűen egy helyi hőszivattyúval el lehet érni, hogy például fűtési költsége egyáltalán ne legyen egyegy ilyen akár magánlakásnak is, és erre is fel lehetne használni ezeket a kvótapénzeket és egyéb uniós forrásokat is nagyobb szám ban. Végezetül engedjék meg, hogy egy anekdotát elmondjak önöknek, csak hogy mennyiben máshogy gondolkodunk erről a kérdésről, mondjuk, a skandináv országokhoz képest. Még európai parlamenti képviselőként talán 2006ban Helsinkiben jártam a regionális fejl esztési bizottsággal, ahol azt néztük meg, hogy mire költik az uniós pénzeket, mik a jó és rossz gyakorlatok. Ott, Helsinkiben azt mesélték el a helyi fejlesztési bizottság munkatársai, hogy nekik bizony az elsődleges célkitűzésük a klímaváltozásra való fe lkészülés. Megmondom őszintén, amikor ezt elmondták, hogy erre költik a legtöbb pénzt, és ez a legfontosabb célkitűzésük, akkor sok nyugateurópai politikus kollégám is nekiállt mosolyogni, hogy: hahaha, attól féltek, hogy majd elönt titeket a víz, meg hog y ezt tényleg ennyire komolyan veszitek? És ők akkor azt mondták - tudományosan abban az időben még volt vita arról, hogy a klímaváltozás mekkora kihívás, ma már, tíz évvel később sokkal kevésbé vitatja ezt bárki, de abban az időben még volt erről vita , hogy ők úgy látják, hogy ez egyrészt komoly kihívás is, de másrészt és leginkább úgy látják, hogy hatalmas lehetőség van benne, mert hogyha a klímaváltozásnak megfelelés egyre inkább közpolitikává válik, akkor nyilvánvaló, hogy ahhoz majd szabványok is kel lenek; ők azt látják, hogy az EU egyre inkább ebbe az irányba megy, és előbbutóbb egyre inkább a német gazdaság is majd ebbe az irányba fog menni, és akkor majd mindenféle zöldcímkézési megoldásokat kell bevezetni, és ha ilyen zöldcímkézési megoldásokat k ell bevezetni, akkor Finnország, a helsinki régió, úgy, ahogy annak idején felismerte a mobilkommunikációban rejlő lehetőséget, és a nagy gumigyárukból mobiltelefongyárat csináltak, most pedig arra fordít minden energiát - mondom, 2006ban , hogy ehhez a klímaváltozásra való felkészüléshez minden szabványt ők akarnak kifejleszteni, hogy majd amikor a Bosch meg a Siemens abból akar pénzt csinálni, hogy mindenféle kvótáknak való megfelelés miatt például pénzt adnak az egyes tagállamok arra, hogy cserélje le mindenki a mosógépét, akkor azt a zöldszabványnak megfelelő mosógépet a helsinkiek által kidolgozott rendszer szerint fogják majd megvenni, és azt fogják érvényesíteni, és ők ebből a knowhowból nagyon sok pénzt fognak csinálni. És, tisztelt képviselőtárs aim, megcsinálták, és nagyon sok pénzt kerestek vele, miközben ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia milliárdokat költött arra, hogy bebizonyítsa, hogy nincs klímaváltozás, és nekünk ezzel nem kell foglalkozni, mert ez csak egy ilyen nyugati pia cvédő humbug. Ezt az anekdotát azért meséltem el, mert ezeket a kérdéseket érdemes nemcsak elszenvedőként figyelnünk, egyszerűen ratifikálni, kihirdetni egy ilyen egyezményt, hanem mindig figyelni azt, hogy milyen lehetőség rejlik ezekben a változásokban e gy olyan országnak, amely mindig az innovációjára, a szürkeállományára volt büszke. Én azt hiszem, hogy Magyarországnak ezekben a kérdésekben van mit tanulnia skandináv rokonainktól, a kormányt pedig arra biztatom, hogy az ehhez szükséges feltételeket, leh etőségeket teremtse meg, hogy mi is minél többet profitálhassunk belőle. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Most kétperces hozzászólásra Józsa István képviselő úrnak adom meg a szót.
