Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszerről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásába... - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP):
2173 Köszönöm, elnök úr. Ez egy abszolút támogatható törvényjavaslat, és annál is inkább örvendetes, hogy a kormány ezt ilyen gyorsan behozta, mert az elmúlt hat évben, ahogy lassan már meg kell szokni, hogy van már elmúlt hat év is a parlament me g a Fideszkormány mögött, nem olyan túl sokat igyekeztek tenni, nem kifejezetten támogatták a megújuló energiákat, pedig erre nagyonnagyon nagy szükség lenne ebben az országban, mert hát azt mindannyian tudjuk, hogy a megújulóké a jövő ilyen meg olyan ér telemben is. Úgyhogy épp ideje volt, hogy ez a törvényjavaslat idekerüljön. Kicsit zavart, hogy ennyire hadart Manninger képviselő úr, így aztán nem mindent tudtam megjegyezni abból, amit hasznos információként átadott, de majd a jegyzőkönyv szerintem pont osan fogja tartalmazni. Így a saját annotációm alapján örömömnek adok hangot, hogy Áder János köztársasági elnök személyesen részt vett New Yorkban a Föld napja alkalmából április 22én az ünnepélyes aláírásán annak a klímakonferencián létrehozott párizsi megállapodásnak, amin parlamenti delegáció keretében nekem is volt szerencsém részt venni. Ennek a tapasztalatomnak egy részletét szeretném megosztani a jelenlévőkkel - nincsenek túl sokan. Az Interparlamentáris Unió által szervezett, a klímakonferencia ré szeként tartott parlamenti egyeztetésen nagyon értékes előírást tartott az OECD főtitkára. Nagyon egyszerűen úgy fogalmazott, hogy akkor lesz érdemleges széndioxidkibocsátáscsökkentés, hogyha a klímakereskedelmet adók módjára behajtható környezetterhelé si díj fogja terhelni. Tehát az látszik, hogy amit Manninger képviselő úr említett a G20ak elképzeléseiről, ez a gondolat a kicsit tágabb, 32 országot felölelő OECD berkeiben is már megfogalmazódott. Ha ez így végigmegy, é s a legnagyobb kibocsátók jól felismert környezeti érdekekből kifolyólag… - mert nehogy azt higgyük, hogy Kína most hirtelen empatikus lett a környezetvédők iránt. Egyszerűen arról van szó, hogy a kínai nagyvárosokban olyan mértékű a légszennyezés, ami már tömeges egészségkárosodást okoz, tehát elviselhetetlenné kezd válni több kínai nagyváros levegője, tehát e miatt a kényszer miatt veszik komolyan a kibocsátást. Mint ahogy Európa is elég nehezen ismerte föl a ’60as évek elején, a ’60as évek derekán, hog y súlyos áldozatokat kell vállalni, súlyos ráfordításokat kell tenni a környezetvédelem érdekében, hogyha nem akarja, hogy súlyos egészségkárosodással nézzen szembe a fejlett országok népessége. Tehát elmondhatnám azt ennek a hozzászólásnak a keretében még , hogy a törvény módosítását a párizsi megállapodásból eredő feladatok indokolják, valamint azt, amit államtitkár úr is mondott, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekhez szükséges, az Európai Unió más tagállamai által kiadot t képesítések elismerését érintő szabályok is be tudnak kerülni így a törvényi szabályozásba. A többi része, azt hiszem, technikai jellegű. Alapvetően a párizsi megállapodás törvénybe iktatásáról van szó, ezért az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja mess zemenően támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK : Most megadom a szót Harangozó Gábor Istvánnak. HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZPfrakció nemcsak messzemenőkig támogatja magát ezt az elő terjesztést, hanem szeretném kifejezni abbéli örömünket is, hogy maga az egyezmény létrejött, hiszen egy nagyon fontos egyezményről van szó. Olyan vállalásokat tartalmaz, ha ez minden érintett tagországban ratifikálásra kerül és aztán életbe lép majd az eg yezmény, amelyek érdemben tudják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami véleményem szerint egy rendkívül nagy jelentőségű, mondhatom úgy is, hogy áttörést jelentő változás tud lenni az ezen cél elérése érdekében tett eddigi nemzetközi erőfesz ítések között maga ez az egyezmény és ennek a kihirdetése. Külön örülök neki, hogy a Magyar Országgyűlés az elsők között tudja elfogadni így ezt az egyezményt.
