Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK:
2090 közelítem meg ezeket a kérdéseket, fél éven keresztül kérdezgettem őt, hogy a beszállítói tartozásokat, amik ugye már a költségvetés megalkotásakor 100 milliárdot is meghaladó nagyságrendre rúgtak, arra önök beállítottak 60 mil liárd forintot, valószínűleg azt hitték, hogy önök hatalmi helyzetből olyan helyzetbe tudják hozni a beszállítókat, hogy ebben a tekintetben elegendő lesz a 60 milliárd, és 60 milliárdból is ki lehet fizetni 110et. Nem sikerült. Önök egy hó végi kölcsönt adtak volna így is, hiszen egy szerkezeti átalakítás nem követte volna ezt a kifizetést, de még ezt sem sikerült. Majd többször megkérdeztük, hogy önök mennyivel tartoznak az ápolónőknek a túlmunkáért. Rengeteg írásbeli kérdést kaptak önök, hogy egyáltalán nyilvántartjáke azt, hogy mennyi a túlmunka, mennyi túlmunkát rendelnek el intézményenként az ápolónőknek, és azt milyen rendszerben és hogyan fizetik ki. Miután mi megkaptuk az önök válaszait, ami több meglepetést is okozott, de a legnagyobb meglepetés az volt, hogy önök ezt nem tartják nyilván, akkor én interpelláltam az ön elődjét, Zombor Gábort, aki egy egészen elfogadható választ mondott akkor erre. (Németh Szilárd István: És elfogadtad?) Azért nem fogadtam el, mert a válaszának egy nagyon picike rés ze foglalkozott az ápolónőkkel, és ő is ugye az „elmúltnyolcévezésbe” sikerült, hogy belecsússzon, hiszen az volt kiadva, az volt az aznapi kommunikációs parancs, és ő ezt betartotta. Ő akkor azt ígérte, és már én is bánom, hogy nem fogadtam el, mert sokka l nagyobb országos nyilvánosságot kapott volna, ő akkor azt ígérte, hogy júniusig, tavaly júniusig megkapják ezt a pénzt az ápolónők. (14.50) Önök mégis ki tudják számolni, és tavaly júniusra ki is fogják ezt önök fizetni. Most egy éve van körülbelül, hogy az interpellációs kérdésemre válaszolt az ön elődje, Zombor államtitkár, és nemsokára megint egy év eltelik. Kérdéses, hogy önök kifizettéke azt, amivel tartoznak az ápolónőknek. Ez azért fontos, mert előttem is elmondták, szépen lassan már nem lesz ápol ó, szépen lassan már nem lesz orvos ebben az országban, aki ellátja azokat a betegeket, akik, úgy gondolom, elegendő pénzt fizetnek azért, hogy elláthassák őket. Önök nem tudták kifizetni az adósságokat, a nővéreket, orvosokat azért, mert önöknek ez nem pr ioritás. Megmondom, mi a prioritás önöknek. Az EMMI egy hatalmas minisztérium, ott aztán a Birkózó Szövetségtől a Tudományos Akadémiáig mindennel kell tudni foglalkozni, és idetartozik az egészségügy is. Az egyébként a mai magyar közállapotokat kiválóan je llemzi, hogy a propagandára van külön minisztérium, az egészségügyre nincs. Arra nem jut, valamiért az nem eléggé fontos. De mondom még, hogy mi az, ami fontos, és mi az, ami nem. Az előbb hallottuk, hogy mennyire fontos az egyébként, hogy a fogyatékkal él ők érdekvédelmi szervezeteit támogassák. Támogatták is 149,5 millió forinttal 2014ben és 83,6 millió forinttal idén. A Fradit, a Honvédot, a BVSCt, az MTKt, az UTEt és a Vasast - ez hat budapesti klub - ugyanennek a minisztériumnak a költségvetése mind összesen 5,4 milliárd forinttal támogatta. A sportági fejlesztési programok megvalósításának a feladatai, csak hogy összeszedjék, hogy a futballban mit kell még megcsinálni az elkövetkezendő időszakban, ez az EMMI költségvetésében 12,4 milliárd forinttal s zerepel, szemben, mondjuk, állítjuk, hogy ugyancsak a költségvetésből a rákbetegek is kapnak 20 millió forintot. Ezek az önök prioritásai. Ha még emellé hozzátesszük, hogy először mi is azt hittük, hogy ez egy elírás, hogy az MLSZ 2015ben még 1,7 milliárd forintot kapott, 2016ban meg már 7,1et, először mi azt hittük, hogy ez egy elírás, de nem az. Önök a futballra költenek, erre meg nem. Úgy gondolom, azon legalábbis gondolkozzanak el, ez az önök prioritási listája, hogyan van az, hogy önök 32 milliárd f orintot adnak a Mentőszolgálatnak és 37 milliárdot adnak a Magyar Olimpiai Szövetségnek. Úgy gondolom, a kettő között feladatellátásban nagyon nagy a különbség. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm. Most ÓnodiSzűcs Zoltán Gusztáv államtitkár úrnak adom meg a szót.