Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2069 bűneire, hanem a probléma megoldására, ha egyáltalán hiszünk abban, hogy értelmes vitát lehet Magyarországon folytatni egy olyan súlyos kérdésről, mint amilyen az egészségügy. A másik pedig, ne falakat építsünk, hanem hidakat építsünk az egészségügy különféle szereplői közé. Mert ha falakat fogunk építeni ebben a kérdésben a különféle szereplők közé, akkor ugyanott fogunk maradni, ahol jelen pillanatban vagyunk. Ha hidakat építünk, akkor talán el tudunk indulni előre. Én ezzel a reménnyel szerettem v olna hozzájárulni a mai vitához, és kívánom minden hozzászólónak, hogy hozzá tudjon ő is járulni ehhez a vitához, és a magyar egészségügyet előbbre tudjuk vinni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban. - Szilágyi György, Pócs János és Soltész Miklós hangosan átszólnak egymáshoz.) ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportja is jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját. Ennek keretében megadom a szót elsőként Schiffer András képviselő úrnak. DR. SCH IFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország miniszterelnöke tavaly decemberben azt mondta egy fórumon, hogy a ciklus végén majd elszöszölünk az egészségüggyel és az oktatással. Úgy néz ki, hogy ez az elszöszölés nem fog menni. 2016 nagy kérdése, hogy az oktatás és az egészségügy egyáltalán túlélie ezt az évet. Az elmúlt ciklusban is a Fideszkormány politikáját az egészségügyet illetően a megúszás szándéka vezérelte , ugyanakkor érdemes visszatekintenünk a megelőző ciklusra. 2006 és 2010 között tudniillik nemcsak az a népszavazás történt, amire az előttem szólók utaltak, hanem volt egy mozgalom annak érdekében, hogy a társadalombiztosítást ne lehessen piacosítani. Ez a mozgalom, a tbmentők mozgalom érte azt el, hogy végül az akkori kormány kénytelen volt lehátrálni, és ezért 2010 előtt nem vált szét a szegények biztosítója és a gazdagok biztosítója. Ehhez képest a Fidesz meglovagolta azt az elégedetlenséget, kétharmad os többséget szerzett, a kétharmados többség birtokában átírta Magyarország Alkotmányát, és addig, amíg 2011 előtt az alkotmány rögzítette az egységes társadalombiztosítási ellátáshoz való jogot, az Alaptörvény ezt eltörölte. Az, amit láttunk a Fidesz társ adalomképében, társadalompolitikájában, nem más, mint a lopakodó neoliberalizmus. Egy olyan XX. századi politika, amelyiknek a filozófiája nagyon egyszerűen összefoglalható: akinek nincsen semmije, annyit is ér. Ennek a politikának a végeredménye egy össze omló egészségügy, ennek a politikának az eredménye az, hogy a szegénység és a rossz egészség folyamatosan gyorsuló ütemben egymást erősítik. Az a társadalomkép, amelyik arról szól, hogy Magyarország úgy szakadjon ketté, hogy vannak a gazdag kevesek, akikne k van pénzük a minőségi tudásra, van pénzük a minőségi egészségügyre - nem véletlenek azok a számok, amelyek arról tanúskodnak, hogy az utóbbi egykét évben megnőtt a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet , és ugyanakkor van a szegény sokaság, amelyik egyre alacsonyabb bérekért robotol, egyre nehezebb körülmények között, romló egészségi és romló mentális környezetben. Tisztelt Országgyűlés! Ez a politika a lefelé tartó bérek politikája, ez a politika arról szól, arról a vágyképről szól, hogy Mag yarország akkor lesz kívánatos a külföldi befektetők előtt, ha van egy könnyen kizsigerelhető népesség. Ehhez képest kell megfogalmaznunk 2018ra egy megújuló Magyarországképet, egy XXI. századi Magyarországképet, ami arról szól, hogy a sokaságnak is ada ssék meg a minőségi tudás, és abból a felismerésből táplálkozik, hogy Magyarország felemelkedésének az a kulcsa, hogyha a sokaságnak is van lehetősége az egészségét megőrizni, helyreállítani, és Magyarország a magyar tudásból, a minőségi magyar tudásból tu d táplálkozni. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi egészségügyi krízis egyrészt bérkérdés, hiszen nem függetleníthető attól az orbáni politikától, aminek a sarokköve a mesterségesen alacsonyan tartott bérszínvonal. Egy magyar orvos még mindig kevesebb, mint feleannyit keres, mint mondjuk, szlovák kollégája. Az egy orvosra jutó ápolók számában Európa sereghajtói vagyunk. Pedig, ha
