Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere, a napirendi pont előterjesztője:
2052 A működő struktúrák egyik fontos terepe volt a gyógysz erellátás és ebben a rendszerben a patikák szerepe. Talán emlékeznek még rá, ha nem, akkor szeretném feleleveníteni, hogy körülbelül 600 kispatika ment csődbe a baloldaliliberális kormányzás alatt. A gyógyszergazdaságossági törvény rontotta a gyógyszerel látás biztonságát, a kispatikák megmaradása pedig nemcsak egészségpolitikai cél, hanem nemzetpolitikai cél is kell hogy legyen, hiszen az élhető vidékhez a kispatikák rendszere nagyban hozzájárul. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Meg a stadion!) Aztán beszél jünk ennek az egésznek arról a részéről, amit bizony folyamatosan nemcsak a korrupció gyanúja, hanem a ténye is belengett. Gondoljunk azokra az ítéletekre, amelyeket az önök szakpolitikusainak, volt szocialista országgyűlési képviselőknek el kellett szenv ednie: börtönbüntetés volt ennek az eredménye; gondolom, ezen nem érdemes vitatkozni. Tehát az elmúlt hat év, 2010től máig, nem egészen hat év, öt és fél év, azt a feladatot, kemény munkát rótta ránk, hogy mind a gazdaságnak a teljesítőképességét növeljük , mind pedig azoknak az önkormányzatoknak, fenntartóknak a helyzetét rendezzük, akiket a kórházak fenntartása - itt elsősorban a megyei önkormányzatokról és a városi kórházakról van szó - oda juttatott, hogy körülbelül 1200 milliárd forint adósságát kellet t az önkormányzatoknak konszolidálnunk. Az a fenntartási rendszer működésképtelen volt, ráadásul egy negatív gazdasági trend mellett, ahol nem növekedés, hanem csökkenés volt Magyarországnak a gazdasági teljesítményében. Amit meg kellett tehát tennünk, az egyrészt a kórházfejlesztés ügye volt, a másik pedig a sürgős bérfejlesztés elindítása, hiszen a külföldi munkavállalást, egyáltalán az elvándorlást az egészségügyből bizony nagy részben a feltételek hiánya és a megfelelő fizetés hiánya okozta. (Gőgö s Zoltán: Most már rendben van.) Ha a gyógyszerellátásról beszélünk, akkor talán az egyik legfontosabb eredmény volt még a második Orbánkormány elején az, hogy a gyógyszergyártókkal és forgalmazókkal történt nagyon kemény tárgyalássorozat után körülbelül 100 milliárd forinttal sikerült csökkentenünk a gyógyszerkassza kiadásait úgy, hogy ebből nem áremelés következett, sőt mondhatom azt - ez 2015re mindenképpen igaz , hogy 390 terméknek csökkent jelentősen a térítési díja. Ma azt mondhatjuk, ha az átlago s gyógyszerárcsökkenést tekintem, akkor az körülbelül 10 százalékos csökkenést jelent a gyógyszerek térítési díjában, ami, úgy gondolom, elég fontos eredmény. Ha a kórházfejlesztésekről beszélünk, egy olyan 500 milliárdos fejlesztési program indult el, ami 2010 és 2015 között - el kell ismerni, ezeknek a fejlesztéseknek a tervezése még az előző kormány időszakára szorítkozott, illetve akkor valósult meg. Itt viszont akkor azt is el kell mondanunk, hogy éppen elég energiát emésztett fel ezeknek az a fajta át tervezése, hogy ezekből valóságos kórházfejlesztések legyenek. 655, egészségügyet érintő fejlesztési projekt zajlott, valósult meg az elmúlt években, 2010 és 2015 között. Az egészségügyi fejlesztésre fordított összegek, ahogy említettem, jórészt a vidéki k órházakhoz jutottak, ebből 100 milliárd forint eszközbeszerzésre fordítódott, a maradék összeg pedig a kórházak egyéb infrastrukturális fejlesztésére. A legmagasabb fejlesztés egyébként BácsKiskun megyében volt. A bérek ügyében is nagyon gyorsan kellett l épnünk, úgyhogy amikor oda jutottunk, hogy a gazdaság teljesítőképessége, a költségvetés rendbetétele ezt lehetővé tette, 2012ben és 2013ban, két lépcsőben körülbelül 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, 75 milliárd forintot meghaladó öss zegben. Két év alatt, elmondhatjuk, a 201213as béremeléssel a kórházakban és a szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt, így próbáltunk az orvosoknak, a szakorvosoknak és a fogorvosoknak a fizetésén is emel ni. 350 ezer forint fizetésig egységes, meghatározott összegű, a számítások alapján bruttó 65 800 forint emelésben részesültek ebben a két évben. A szakdolgozók esetében a fizetési osztályoktól függően ez ezertől 25 ezer forint összegig terjedő béremelést jelentett, az egyéb diplomások 31 400 forint/hó béremelésben részesültek. Az ágazati béremeléshez kapcsolódott aztán később a mozgó bér felengedése, az intézkedés végrehajtásához tavaly több mint 5 milliárd forint forrás állt rendelkezésre. Az érintett sza kdolgozók
