Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 25. hétfő (144. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
2013 ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, Jobbik: „A rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került” címmel. Parancsoljon! NOVÁK ELŐD ( Jobbik ): Ahog y mondja, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezen a héten emlékezünk az 1990es MDFSZDSZpaktumra, de a rendszerváltás kisiklatásában van egy aktuálisabb bűn is: öt éve a rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került, amelyet a húsz másik posztkommunista országgal szemben nálunk kizárólag a kormánypártok szavaztak meg. Másutt érezték, hogy egy alkotmánynak nagyobb legitimáció kell, mint hogy csak a kormánypártok szavazzák meg, nálunk viszont egyetlen módosító javaslatot sem fogadtak e l a nemzeti együttműködés rendszerében. Ez a rendszer az, ahol most sem találhatunk egyetlenegy kormánypárti képviselőt sem az Országgyűlés padsoraiban. Öt éve azon a vidám húsvéthétfőn egy nagy, keretezett RákosiOrbánmontázsra cseré ltem a nemzeti együttműködés nyilatkozatát az Országgyűlés Irodaházának aulájában, s figyelemfelhívó akciónkkal talán sikerült rávilágítani, hogy mi mindent söpörtek le a nemzeti együttműködés jegyében az Alaptörvény elfogadása során. Emlékezhetünk továbbá arra a rákosista gusztustalanságra is, hogy a Fidesz eredeti javaslata szerint az Alaptörvénybe belefoglalták volna az azt megszavazók neveit, tehát saját magukat, de tiltakozásunk hatására ettől végül elálltak. Persze sok minden nem változott azóta sem. Most az Alaptörvény évfordulóját ünnepli a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank is, bélyegblokkot és emlékérmet is kibocsátottak az ötéves évforduló tiszteletére. Micsoda jubileum! Arról nem esik szó, hogy például az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát célzó, jobbikos indítványt is lesöpörték, vagy azt, amellyel kizártuk volna a közéletből, aki tevékeny szerepet vállalt a korábbi szocialista államélet irányításában, aki az állampárt vezető tisztségviselőjeként vagy a fegyveres szervezetek vezetőjeként kö zreműködött a magyar nép elnyomásában, a kommunista diktatúra fenntartásában. Így az egykori cenzor Lendvai Ildikó, az MSZMP KBtag Kovács László és Gyurcsány Ferenc ebben az állítólagosan új rendszerben is országgyűlési képviselő maradhatott. Jellemző, ho gy Kovács László és Gyurcsány ma közösen tüntethettek az Alaptörvény ellen, pedig ők valójában haszonélvezői annak, ugyanis nemcsak a kommunista vezetők közéletből való kizárását nem tartalmazza, hanem ráadásul az úgynevezett rendszerváltást végigkísérő pr ivatizáció felülvizsgálatára, az elrabolt nemzeti vagyon útjának felderítésére irányuló módosító javaslatunkat sem támogatták. Ha a Fidesz elfogadta volna a Jobbik által indítványozott módosító javaslatokat, akkor nemcsak a preambulumban lenne megjelenítve a jogfolytonosság helyreállítása, hanem a normatív rendelkező részben is. A fideszes többség Orbán Viktor régebbi ígéretével ellentétben végül is leszavazta a magyar föld- és vízkincs magyar kézben tartását is, ezért az Országgyűlésben itt „Áruló nem lesz ek” felirattal is tiltakoztunk. (20.50) Valóban, súlyos hazaárulás volt a magyar föld idegen kézbe adásának előkészítése. Leszavazták továbbá a képviselői mentelmi jog eltörlését, a visszahívhatóság megteremtését, valamint az álláshalmozás tiltását előíró jobbikos javaslatokat és a halálbüntetés visszaállításának alkotmányos lehetőségét is. A népszavazás lehetőségét számos esetben korlátozták az Alaptörvényben, így lényegében érdemi kérdésben szinte lehetetlen, rendkívül ritka, hogy népszavazást engedjen a Nemzeti Választási Bizottság. Erre is nyújtottunk be javaslatokat, hogy a népszavazás lehetőségét ne szűkítsék be, azonban ezeket is lesöpörték. Sőt, magáról az Alaptörvényről sem lehetett népszavazást tartani, sem annak elfogadásáról, pedig nem ártott vol na egy nagyobb legitimizáció, különös tekintettel arra, hogy a Fidesz választási programjában nem szerepelt semmiféle alkotmányozás. De a későbbiekben sem lehet az Alaptörvény módosításáról sem népszavazást tartani.
