Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 16. kedd (128. szám) - Az egyrészről az Európai Unió tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
193 és ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezt támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Mesterházy Attila képviselő úr. Parancsoljon! MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió több alkalommal kinyilvánította, hogy Irak geopolitikai helyzete, az EUhoz való közelsége és a régióban fokozódó terrorizmushoz kapcsolódó biztonsági kihívások miatt fontos partnerének tartja az országot, támogatja Irak stabilitását. Az Európai Unió a 2003as háború óta jelentős támogatást biztosít Iraknak. 2003 óta az EU több mint egymilliárd euróval járult hozzá az újjáépítési, fejlesztési és humanitárius projektekhez. A 201420 közötti időszakra a Bizott ság Irak számára további 75 millió euró biztosítására tett ígéretet. Emellett Irak romló biztonsági és humanitárius helyzetére tekintettel az Európai Bizottság megnövelte az országnak nyújtott humanitárius segítségnyújtás mértékét. Az alapok célja az iraki belső menekültek és a Jordániában és Libanonban tartózkodó iraki menekültek támogatása. A Tanács 2006. március 23án hatalmazta fel a Bizottságot az Iraki Köztársasággal kötendő kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokra. Az EU és Irak közötti tárgyalások hetedik fordulója során a két fél megegyezett abban, hogy a tervezett megállapodást magasabb szintre, a partnerségi és együttműködési megállapodás szintjére emelik, egy rendszeresen miniszteri szinten ülésező együttműködési tanács létrehozásával. Az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodás a legelső szerződéses kapcsolat, amely az EU és Irak között létesült. E tíz évre kötött megújítható megállapodás célja szilárd alapot létrehozni az Irak és az EU közötti kapcs olatok megerősítésére. A megállapodás három kérdéskört ölel fel. Az első politikai kérdéskörbe egy miniszteri, illetve magas szintű tisztviselői szinten a békéről, a kül- és biztonságpolitikáról, a nemzeti párbeszédről és a megbékélésről, a demokráciáról, a jogállamiságról, az emberi jogokról, a jó kormányzásról, a regionális stabilitásról és az integrációról folytatandó éves párbeszéd létrehozása tartozik. A megállapodás a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, valamint a kézi és könnyű fegyve rek illegális kereskedelme elleni küzdelemről szóló záradékot is tartalmaz. Különös tekintettel az emberi jogokra, a megállapodás rendkívül fontos része egy külön záradék, amely Iraknak a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumához való csatlakozására von atkozó együttműködésről szól. Emellett tartalmaz egy, az emberi jogok Irakban történő előmozdításáról és hatékony védelméről szóló záradékot is. Ez utóbbit azzal a fenntartással, hogy amennyiben Irak nem védelmezi, mozdítja elő é s tartja tiszteletben az emberi jogokat, ez negatívan fogja befolyásolni az együttműködési és gazdaságfejlesztési programokat. A kereskedelem és a beruházások vonatkozásában a kedvezményeket nem tartalmazó megállapodás átveszi a WTO alapvető szabályait. Ta lálhatók benne olyan fontos elemek is, amelyek a közbeszerzéseket, a szolgáltatásokat és a beruházásokat érintik. A megállapodás értelmében a felek a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymás részére, nemzeti elbánásban részesítik a másik fél ter mékeit. Végül a szociális és humán fejlesztési együttműködéssel kapcsolatosan tervezett uniós tevékenységek a szegénység elleni küzdelem mellett azoknak az egészségügyi, az oktatás és a foglalkoztatás terén fennálló létfontosságú szükségleteknek a kielégít ését célozzák, amelyek az iraki kormány számára elsőbbséggel bírnak. Ezzel egyidejűleg fontos arra is ügyelni, hogy e tevékenységek végrehajtása, a társadalmi befogadás, az átláthatóság és a jó kormányzás elveinek figyelembevételével illeszkedjen a kapacit ás- és intézményfejlesztés folyamatába.
