Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 13. szerda (142. szám) - A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1752 népszavazási törvényhez, akkor rendelkezzünk a helyi és az országos népszavazások legalapvetőbb kampányszabályainak a rendezéséről. Ellentétben azzal, amit Bárándy képv iselőtársam állít, én nem gondolom, hogy az elmúlt 25 évben, amikor egyáltalán volt népszavazás, azok korrekt feltételek mellett zajlottak volna le. Emlékezzünk vissza arra, hogy akár a kettős népszavazás során 2004ben, de olyan sorsdöntő kérdésekben is, mint a NATO, illetve EUcsatlakozásról folytatott népszavazás során is a hatalom egész egyszerűen meggátolta azt, hogy a különböző nézetek egyenrangú módon kerüljenek terítékre. Volt olyan népszavazás, ahol én a kisebbségi véleménynek voltam az aktivistáj a, és pontosan tudom, hogy hatalmi eszközökkel próbálták meg az ellentétes véleményt elhallgattatni. Arra teszünk javaslatot, legalább a kereteit teremtsük meg annak, hogy az ellentétes nézetek hozzávetőlegesen egyenlő súllyal kapjanak teret a médiában, il letve kapjanak kampányeszközöket. (11.00) Itt megjegyzem, hogy Gulyás Gergely, nekem úgy tűnt, mégiscsak a Fidesz képviseletében nyitott volt ezekre a javaslatokra, a kormányzati előterjesztés erre mégsem terjed ki. Amiket Bárándy képviselőtársam azokkal a szabályozási elvarratlanságokkal kapcsolatban mondott, hogy itt például a Kúria döntéshozatali határideje miképpen tudja adott esetben a kezdeményezések sikerességét manipulálni vagy befolyásolni, teljes mértékben egyetértek. Ezt nem szeretném elismételni , egyébként a javaslatunk erre szintén kitért. Viszont, ha már a február végi szégyenletes eseményeknél vagyunk, akkor nem lehet elmenni szó nélkül az NVB, a Nemzeti Választási Bizottság szerepe és összetétele mellett. A Nemzeti Választási, illetve korábba n Országos Választási Bizottság tagjai a rendszerváltás óta két csatornán érkeznek be. Vannak, ugye, az úgynevezett pártdelegáltak, és azon kívül pedig az Országgyűlés közvetlenül delegál, illetve küld be a Választási Bizottságba személyeket. Akiket az Ors zággyűlés választ, azokról az a feltételezés, az az ő funkciójuk, ha úgy tetszik, hogy független szakemberként működjenek közre a választások tisztaságának ellenőrzésében. Ehhez képest mit láttunk? Teljesen érthetetlen módon kilenc évre meghosszabbították a mandátumukat, és beszéljünk teljesen nyíltan és világosan: önök pártaktivistákkal töltötték föl az NVBt. Azok a jóemberek, akiket beküldtek, meg kell nézni az életrajzukat, szavazóköri aktivisták voltak, helyi választási bizottsági tagok. Hát nem sül ki a szemük? Ezekre az emberekre azt mondják, hogy a pártatlanságot őrzik? Az, ami történt a Nemzeti Választási Bizottságban az elmúlt hónapokban, egyenes következménye annak, hogy Fideszaktivistákat toltak be oda. Fideszaktivistákat toltak be oda, éppen e zért az LMPs javaslat arra is kiterjedt, hogy egyrészt teljesen indokolatlan volt kilenc évre megszabni az NVBtagok mandátumát; az a logikus, ha minden parlamenti választás után, ugyanúgy, ahogy az 25 évig volt, újra kell választani a Nemzeti Választási Bizottság parlament által választott tagjait is. A másik, hogy ha pártatlan működést várunk el az NVB parlament által választott tagjaitól, akkor mondjunk ki egy világos összeférhetetlenséget, például a korábbi szavazóköri biztosi meg a pártdelegált válasz tási bizottsági tagság és az NVBtagság között. Itt elválik az ocsú a búzától. Ha önök valóban tiszta viszonyokat akarnak, akkor ezt a javaslatot befogadják. Ha továbbra is bábozni akarnak a Nemzeti Választási Bizottsággal, és machinálni akarják például a népszavazási kezdeményezések sikerességét, akkor önöknek jó okuk van megtartani a jelenlegi nemzeti választási bizottsági tagokat. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatból én továbbra is hiányolom azt, hogy igenis világosan hozzá kell nyúlni - és ez alaptörvén ymódosítást is igényel - ahhoz, hogy mit gondolunk a közvetlen és a közvetett demokrácia viszonyáról. Mi, szemben egyébként az elmúlt 25 év egész alkotmányos felfogásával, úgy gondoljuk, az LMP azt gondolja, hogy a közvetlen és a közvetett demokrácia közöt t nem lehet hierarchiát létesíteni, tagadjuk azt, hogy a közvetett demokrácia előbbre való lenne a közvetlen demokráciánál. Ott és amennyiben lehetséges az, hogy az állampolgárok közvetlenül
