Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 13. szerda (142. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1730 A jelen előterjesztés, az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása az irányelv teljes átültetését célozza meg. Ez a szabályozásban újabb akadálymentesítést valósít meg, a hálózatépítési beruházások egyszerűbb, gyorsabb lefolyását segíti elő. Kérem a képviselőtársaimat, támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányp ártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Velez Árpád képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képvise lőtársaim! Tisztelt Ház! Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat céljai hosszú távon határozzák meg az ország digitális fejlődését. A célok főként a 2020as uniós stratégia követelményei közé tartoznak. E gyrészt szó van a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, másrészt olyan szabályozási igényekről, amelyek az átláthatóságot, a jogalkalmazást hivatottak segíteni. Uniós célkitűzés, hogy 2020ra minden uniós állampolgár férhessen hozzá legalább 30 megabites sávszélességet biztosító, nagy sebességű internetkapcsolathoz, és legalább 50 százaléka a szupergyors 100 megabit sávszélességű hálózathoz. E célkitűzés teljesítéséhez összehangolt és ö sszetett intézkedések szükségesek. Magyarországon a fejlesztés a piaci és állami szereplők együttműködésével már megkezdődött. Jelen törvényjavaslat célja ennek megfelelően az, hogy a korábban át nem ültetett irányelvi rendelkezések összhangban legyenek az uniós irányelvvel. A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a hatóság az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb témaként megjelenő hálózatsemlegességi kérdésben eljárjon a BIXszel szemben. A BIX ugyanis az egyes szolgáltatók adatforgalmának priorizálásával, vagy éppen ennek hiányával elősegítheti vagy gátolhatja a hálózatsemlegességi elvek érvényesítését, amely tevékenységgel szemben a módosítás következtében a hatóság az Eht. alapján hatósági eszközökkel fel tud majd lépni a teljes magyar internethálózat meg felelő működése érdekében. Az MSZP a fenti tények alapján alakította ki az álláspontját, és ez alapján a törvénymódosításhoz kötődően a következőket észrevételezi. A törvényjavaslat célja, vagyis a szélessávú internethálózatok fejlesztése mindenképpen támo gatandó. A törvényjavaslat összhangban van az infokommunikációs ágazat fejlesztésére vonatkozó kormányzati stratégiákkal és az uniós célokkal, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács 2014ben fogadott el a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61. irányelvben. Megjegyzendő, hogy az Orbánkormány 2010 és 2015 közötti időszaka nem az infrastrukturális fejlesztésekről, hanem azok akadályozásáról szólt - közműadó, telefonadó, á rbevételarányos hírközlési különadó, internetadó és a többi. Ma ezek nélkül a különadók nélkül az infokommunikációs szektor sokkal fejlettebb lenne Magyarországon, sőt a miniszterelnöknek a szélessávú internet minden háztartás számára 2018ra történő elér hetőségéről szóló ígérete is reálisabban teljesíthető lenne. Feltűnően sok a büntetési, bírságolási lehetőség az anyagban; például már egy figyelmeztető tábla kihelyezésének elmulasztá sa 50 ezer forint - ezt soknak tartjuk. Tudjuk, hogy a jogszabályokat meg kell változtatni, hiszen ez helyes, és kellenek a fejlesztési források, ez is rendben van. De rengeteg pénzt elköltünk arra, hogy fejlesszük a hálózatot, a kérdés pedig az lesz, hogy ez elősegítie a versenyt az ügyfelek és főként az állampolgárok szempontjából. Ügyféloldali szempontból ugyanis
