Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - CSIZI PÉTER (Fidesz):
1723 későbbiekben adott esetben kilakoltatnak otthonukból, és ezen 15 ezer ingatlan tekintetében, jó sok ezer esetében már nem először következik be az a licit, az a nagyon megalázó procedúra, amelynek a vége az lett, hogy magyar emberek, családok elvesztik az ingatlantula jdonukat. Tehát akadályozzuk meg azt, hogy ezen 15 ezer ingatlant kiürítsék. Akadályozzuk meg, hogy a magyar családokat eltávolítsák otthonukból. Ehhez viszont cselekedni kell, meg kell hosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot, és felvételkori árfolyamon kell újraszámolni, még egyszer hangsúlyozom, ezeket a úgynevezett hiteleket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Csizi Péter képviselő úr, a Fidesz képviselője: „Megkezdődött a pécsi magasház bontása” címmel. Parancsoljon! CSIZI PÉTER ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel az ön által is említett címen szereplő épület bontásához nagyban hozzájárul Magyarország Kormánya, és egyébként ahhoz, hogy elju thattunk a bontás pillanatához, kellett az önök támogatása is egy törvényjavaslat miatt, ezért éreztem fontosnak, hogy a mai napon napirend után kérjek szót, és egy kis tájékoztatást adjak erről az épületről, amely épület egyébként önmagában Magyarország e gyik szimbólumaként is tekinthető. Hiszen jól szimbolizálja az elmúlt negyven év építészetét, politikáját és egyébként még a társadalmi összetételt is. Maga egyébként az épület megépítése is szimbolikusnak tekinthető, hiszen akkor azt jelentette, hogy Pécs is csatlakozott a nagy szocialista városok egyébként értelmetlen versenyéhez, miszerint képes felépíteni egy, a környezetbe egyébként abszolút nem illő monstrumot, ami az akkori megalomán építkezési szokásokat jól mutatta, jól jellemezte. A ház egyébként jugoszláv technológia alapján, úgynevezett utólagos feszítésű, pécsiek által jól ismert IMSrendszerrel épült. A pécsiek jól tudják, hogy ez mit jelent, hiszen ez a technika ebben az időben nagyon népszerű volt, és azóta is a hibás alkalmazások miatt számo s problémát okozott és okoz még mindig napjainkban is. Az építés egyébként jelen esetben 1974ben kezdődött, és rekordgyorsasággal 1976ban fejeződött be. Mondhatjuk azt is, hogy pont 40 évvel ezelőtt került átadásra a pécsi magasház. A házban összesen 250 darab egy, illetve másfél szobás lakást alakítottak ki, és ezzel is már a megépítését követően is rekordernek számított, hiszen a pécsi magasház KözépEurópa legmagasabb lakóépületévé vált. A szocialista gigászi építkezés szimbóluma mintha megérezte voln a a rendszerváltás szelét, hiszen 1989 égére, decemberére vált életveszélyessé. Amint az őt építő tanácsi rendszer ideológiája, úgy maga az épület is belülről kezdett el rozsdásodni, így elvesztette statikai biztonságát, és a rendszerváltásra, 1990 március ára az épület teljes egészében kiürült, lakatlanná vált. Mivel az épületben csupán csak 16 évig lehetett élni, egy újabb rekordot tudott ez az épület megdönteni, mégpediglen ezúttal a használhatóság rövidségének rekordját. Aztán az épület szimbolikája megm aradt a kilencvenes években is, hiszen életveszélyes állapota ellenére a privatizáció idején sokszor gazdát cserélt. Hiába a szerencselovagok tucatjainak, az épület mindezek ellenére üresen maradt, és 1994ben újabb rekordot tudott dönteni: mint KözépEuró pa legnagyobb lakatlan épülete. Aztán 2002ben a szocialista városvezetés visszavette a tulajdonjogot, majd ráköltött 300 vagy több mint 300 millió forintot a szerkezet megerősítésére, és általában, ahogy jellemezte a pécsi szocialista vezetést, ezt a közp énzt is fölöslegesen költötte el, hiszen az épület ugyanúgy üresen maradt, ugyanúgy nem tudtak vele mit kezdeni. Azért a városvezetésnek még utolsó leheletében 2007ben gondot okozott az épület, legalábbis a tekintetben, hogy mégse maradjon a városnál, egy külföldi befektetőnek, egy spanyol tulajdonosnak adta oda. Ígéretektől hemzsegett a pécsi sajtó, lehetett hallani, hogy pláza, ötcsillagos szálloda, panorámaétterem és luxusapartmanok is helyt kapnak az addigra már három évtizede üresen lévő torzóban. D e a spanyol tulajdonos a válságra
