Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - Egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1713 minimum hármat kellene szerintem készíteni, és ha Cserháti Péter miniszteri biztos úr helyes következtetésre jut a tények elemzéséből, akkor valószínűleg ő is ugyanerre a következtetésre kell hogy jusson. Ebben i s ölesebb léptekkel haladhatnánk előre, különösen úgy, hogy valóban nagyon aktuális, hogy az elmúlt időszak uniós fejlesztési ciklusában részint betonba ment 330 milliárd forintos fejlesztésekből okulva Budapesten a betonozáson túl egyébként milyen más tev ékenységeket lehetne elvégezni, hogy lehetne megszervezni az ellátást. Nagyon sok budapesti rész hiányzik ebből. Tehát, ha valamire lehetett volna egyébként felhatalmazásokat adni a törvényjavaslatban, bár nem szeretjük akár a kormány, akár a miniszteri r endeleti felhatalmazásokat, viszont a budapesti témákra nagyon jó lett volna, ha már esetleg most szerepel benne, hogy előrelépések lehessenek Budapest ellátórendszerének, ha úgy tetszik, teljes újragondolásában, legyen szó a pszichiátriai ellátásról, ami most megint egy háborús területté kezd alakulni Budapesten, vagy legyen szó akár a budai szuperkórházról. Áttérve magára a salátatörvényre, talán az egyik legérdekesebb része az egészségügyi veszélyhelyzet, illetve válsághelyzet kérdése. Régóta mondják, ak ár médiában, akár szakmai szinten néztük, hogy Magyarországnak talán nincs és nem is volt arra - bár ezen viták voltak - felkészültsége és kapacitása, hogy egy NyugatEurópában már megtapasztalt terrortámadás vagy valami komolyabb katasztrófahelyzet esetén megfelelő mentést és megfelelő ellátást biztosítson a sérültek számára. Talán ez most ebbe az irányba mozdul el. Ezzel kapcsolatosan egy kritikát szeretnék megjegyezni, amelyre módosító indítványunk is lesz. A jogszabálynak a 20. §ában található az a rés z, ami lényegében az egészségügyről szóló törvény egyik paragrafusát úgy egészíti ki egy új C. ponttal, amelyben sorra veszi a katasztrófavédelem által meghatározott katasztrófahelyzet és annak a taxatív megvalósulása esetén alkalmazható egészségügyi veszé lyhelyzet kihirdetési lehetőségét. Itt a (4) bekezdésben úgy tűnik, már nagyon szélesre nyitja a kormány az ollót. Az előtte való bekezdésekben nagyon szépen felsorolja, hogy mik azok a módosítások, amelyek átmenetileg megtörténhetnek egy katasztrófaveszél y esetén - akár az alapellátási körzethatárok, az ellátási terület határait vagy a betegellátás rendjét is érintheti , majd ennek az egésznek lerontja az értékét a (4) bekezdésben, ahol csak annyit ír a jogszabály, hogy akkor is kihirdethető maga az egész ségügyi veszélyhelyzet, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn. Tehát az előző, egyébként célhoz kötött és arányosnak tekinthető ellátási átszervezést itt teljesen lerontja, és azt mondja, hogy akkor is megoldható, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, d e az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatóak. (19.30) Azt hiszem, ez a klasszikus olyan gumiszabály, amit, ha akarom, így értek, ha akarom, úgy értek, és ha még csak tíz napra is alkalmazható, akkor is látható, hogy nem tartalmaz kellő következ etességet, nem tartalmaz kellő átláthatóságot, szimplán egy miniszteri jóváhagyástól fog függni egy kormányhivatali döntés. Én úgy gondolom, ennek vagy a teljes újragondolása, vagy az elhagyása mindenképp szükséges lehet, hogy kellően jól érthető legyen, é s kellő következtetéseket lehessen belőle levonni, mert így ez nagyon gumiszabálynak tűnik. A másik problémás pont - és itt a kiindulási alapot is érdemes ismerni - az egészségügyi dolgozókat és nagyobb részt egyébként a szakdolgozókat érintő, nem feltétle nül bért, hanem inkább a munkakörülményeket, munkaidőt érintő körülmények. Itt az alapkiindulópont az - ezt jobbikos képviselőként többen megtapasztalhattuk, akik a valódi nemzeti konzultációban részt vettünk, és jómagam is egyeztettem a Magyar Egészségüg yi Szakdolgozói Kamarával vagy a Független Egészségügyi Szakszervezettel, valamennyi szervezet elmondta , hogy az egészségügyi szakdolgozók, és amit mondani fogok, ez a rendelkezés őket érinti talán a legjobban, olyan munkakörülmények között, olyan munka időben dolgoznak, ami rendkívül kizsigerelő, nagyon komoly burnoutot, nagyon komoly kiégést jelent nálunk, és fokozottan, hatványozottan rontja az ő munkakörülményeiket és egyébként magukat az életüket, életkörülményeiket is.
