Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezett-sé-gek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1688 megkétszereződött, van, amely kormányablaknál megháromszorozódott az ezzel kapcsolatos igény. Ugyanígy az öröklést követő ingatlannyilvántartási bejegyzések is ingyenessé vá ltak, s a vállalkozók számára is jó néhány változtatás történt: adóigazolást is térítés nélkül lehet vagy akár az éves pénzügyi beszámolót is ingyen lehet közzétenni. Várjuk a hatósági eljárá ssal kapcsolatos javaslatokat mind a kormányhivatali rendszerben, mind az ügyfeleinktől, de természetesen a képviselőtársaktól is. Kiemelt figyelmet fordítunk több tárca együttműködésében a vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentésére, ezeket folya matosan értékeljük, és a vállalkozókkal közös szakmai műhelymunka keretében alakítjuk ki a további bürokráciacsökkentő irányokat. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan törvényjavaslat, amely a patkó bármely oldalán ülő képviselőtársak tetszését elnyeri, és kére m is ehhez a támogatásukat. Köszönöm szépen mindenki figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Üdvözlöm önöket. Folytatjuk munkánkat, méghozzá a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként Simon Róbert képvi selő úr, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka szólhat. Parancsoljon! SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára önök előtt is ismert Fran z Kafka Kastély című regénye, amely mű kiváló szatírája a hivatali apparátusok működésének. Az idézett alkotásban Josef K. az előírt szabályos utakon és összeköttetések felhasználásával mindent elkövet, csak hogy bejuthasson a kastélyba, míg ki nem derül, hogy a kastély nem is létezik. A gyakorlatban 20062014 között Győr alpolgármestereként is igyekeztem a magam szintjén mindent elkövetni, hogy az állampolgárok a hivatal működését még csak érzések szintjén se rokonítsák a kafkai bürokráciavilággal. Meggyőz ődésem ugyanis, hogy a kiszámíthatatlanság és az átláthatatlan útvesztők helyett a transzparencia és a hatékonyság kell hogy a XXI. század magyar közigazgatását jellemezze. Az elhangzott célok teljesülése érdekében a kormány 2015. január 1jén elindította az államreform II. nevű programot, amelynek része az úgynevezett állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkentése, valamint a bürokrácia lehető legteljesebb körű lebontása is. A program törvényi szintű változásait tartalmazó T/64 10. számon benyújtott javaslatot 2015 végén tárgyalta és novemberben el is fogadta az Országgyűlés. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló indítvány a díjtételek csökkenésén túl az ügyintézési határidők lerövidítésér ől rendelkezett, valamint számos, addig engedélyhez kötött tevékenység helyett csupán bejelentési kötelezettséget írt elő a jövőre vonatkozóan. Ahogyan akkor, mint a törvény céljaival egyetértő kormánypárti képviselő, most is kötelességemnek érzem, hogy a törvényjavaslathoz hozzászóljak, az előttünk fekvő iromány ugyanis szorosan kapcsolódik az államreform II. című programhoz, ha úgy tetszik, szerves része a bürokráciacsökkentésnek. A 2015ben elfogadott törvényjavaslat következetes folytatása a 2010 óta fe lhalmozott államigazgatási tapasztalatok alapján. A T/10096. számon benyújtott, a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, ahogyan a címe is m utatja, egyes adminisztratív terhek megszüntetését célozza, továbbá a jogrendszer részét képező, de érdemi joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó törvényeket helyez hatályon kívül, azaz elvégzi a szükséges deregulációt. A korábbi céljainkon túl immáron a bejelentési kötelezettségek csökkentésére irányul az, hogy az ügyfélnek a jelenleginél kevesebb alkalommal kelljen a hatósághoz fordulnia; ahogyan az általános
