Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1678 egyebeknél nem feltétlenül célravezető, ez inkább zöldség- meg gyümölcstermesztésnél alkalmazható. De vannak új, innovatív technológiák folyamatosan, a lényeg az , hogy ne vízpazarló eljárásokkal öntözzünk, hanem próbáljuk minél hatékonyabban felhasználni ezt a drága kincset. De a lényeg az, hogy minél nagyobb arányban öntözzük a területeinket, és növeljük ezzel a mezőgazdasági hatékonyságot. A másik kérdés, amit a törvény felvet, az pedig a jelen pillanatban illegális vízkivételi helyeknek a legálissá tétele, engedélyeztetése. Itt elsősorban a háztáji kutakról van szó és arról, hogy 2018ig egyfajta amnesztia jelleggel, szabadon lehetne, mindenféle bírság nélkül fe nnmaradási engedélyt megkérni ezekre a létesítményekre, ami szintén egy pozitív dolog, hiszen az nem megengedhető, hogy ne tudjuk azt, hogy milyen formában és milyen mennyiségben történik ma a felszín alatti víztestekből vízkivétel Magyarországon. Nagyon f ontos, hogy ezt megtudjuk, ezt kiderítsük, ehhez pedig egy katasztert kell felállítani, egy olyan kútkatasztert, amelyben minden egyes vízkivételi hely szerepel az országban. Nyilván ettől alapvetően az emberek félnek, mert azt gondolják, hogy ha nyilvánta rtásba lesz véve az ő kútja, akkor előbbutóbb majd vízkivételi járulékot is kell fizetnie az ott felhasznált víz után - alapvetően ezt a félelmet érzem a társadalomban , és ezért próbálják nagyon sokan inkább illegálisan, féllegálisan megfúratni vagy kiá satni a saját, talajvízbe vagy rétegvízbe mélyülő kútjukat, és ebből akár háztartási, akár öntözési, mezőgazdasági célokra felhasználni. Sok helyen, ahol egyébként jobb minőségű és mélyebbről érkező vizet lehet felhasználni, ott nemcsak kerti vagy öntözési célokra, hanem háztartási célokra is ezt a vizet használják fel, amivel természetesen a vízközműhálózati díjat igyekeznek elkerülni. Nem mintha egy kútfúrás egyébként olyan olcsó mulatság lenne. Pozitív ez tehá t, hogy 2018ig ad egy haladékot, hogy ezeknek a kutaknak a bejelentését meg lehessen tenni, és bírság nélkül lehessen úgymond legalizálni ezeket a vízkivételi műveket. A kérdés, hogy a jövőben hogyan folytatódik ez a rendszer, mert ha már benne vannak eze k egy országos adatbázisban, hogy milyen vízkivételi helyek vannak, akkor valamilyen módon kontrollálni is kell azt, hogy például ezek a vízkivételek hogyan történnek, sérüle a vízbázis a nem megfelelően kifúrt kút miatt, lesze erre egyáltalán ember, hat óság, aki ezt ellenőrizze, hiszen ha vízzáró réteg alá mélyül le a kút, egy fúrt kút esetében megvan az esély, hogy ha ez nem megfelelő, a felszín alatti vízkészletek elszennyeződjenek ezen keresztül. Illetve azt sem ártana ellenőrizni és fokozottabban oda figyelni arra, hogy még manapság is sajnos nagyon sok helyen ezekbe a használaton kívüli ásott kutakba vezetik be a családi házak szennyvizeit, ezzel is a szennyvízszippantás költségeit megspórolva. Van ennek egy szociális vetülete, ami mondjuk, olyan szem pontból érthető, hogy valaki nem tudja esetleg a szippantás költségét megfizetni, viszont a kár, amit ezzel okozunk a felszín alatti vizek állapotában, vagy akár a szomszédoknak, akik jóhiszeműen a saját kútjukból ezt a vizet felhasználják akár öntözésre, akár más célra, és ez a víz már, mondjuk, fertőzött, mert szennyvizet engedtek bele egy portával odébb, ennek nagyon súlyos következményei lehetnek. Tehát mindenképpen a rendszabályozás nagyon fontos eleme, anélkül, hogy ezzel újabb teher sújtaná a lakossá got. A másik pedig az, hogy ha a kormány ennyire odafigyel és érzékeny arra, hogy a felszín alatti vizeink állapota ne változzon, ne romoljon, sőt javuljon, akkor bizony oda kellene arra is figyelni, még ha nem is ennek a törvényjavaslatnak a témája, hogy azok a potenciális szennyező források, amelyek jelen vannak az országban a különböző felhagyott veszélyes hulladékokat kezelő létesítmények vagy veszélyes létesítmények tekintetében, ezeknek a kármentesítésére újra nagyobb összegeket fordítson a kormány a költségvetésből, illetve egyéb forrásokból, mert ezek időzített bombaként igenis fenyegetik a víztesteket, a vízbázisainkat. (16.30) Ha egyszer elszennyeződik egy ivóvízbázis, azt már megtisztítani nem lehet vagy csak nagyonnagyon horribilis költséggel, l eginkább egyáltalán nem. Erre már volt példa sajnos Magyarországon, és van is. Itt üzemszerűen zajlott az elmúlt évtizedekben, a rendszerváltás
