Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1661 Sok esetben egyébként törekedni kell arra is, illetve ez lenne a cél, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelően, a magyar jogszabályok által már használt fo galomrendszer beépítésével történjen meg - erre ki fogok térni, hogy néhol ez azért nem mindig sikerült. Azt is el kell mondanom, hogy bizonyos kategóriák bevezetésével - és itt gondolok a könyvvizsgálói tevékenység igazolására, ami a könyvvizsgálói tevéke nység megkezdéséhez és folytatásához is kell, és a jelen törvényben is szabályozott - nagyon sok pont van, ami teljesen logikus, a büntetlen előélet, illetve aki büntetett előéletű, az ne végezhesse ezt a tevékenységet. Itt különböző kategóriák vannak term észetesen, hogy a mentesítés beálltától hány évnek kell eltelnie, illetőleg a kamarából való kizárás esetében mennyi időnek kell eltelnie. Viszont van egy pont ebben az esetben, a g) pont, amelyik egy elég rugalmas kategóriát foglal magában, ez nem más, mi nt az életmódra, magatartásra való utalás. Tehát aki az életmódja vagy magatartása miatt a könyvvizsgálói hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, annak se lehetne ezt megadni. Ennek a kifejtése nélkül vagy csak az egyébként precíz pontok k özött egy ilyet olvasva nagyon nehéz eldönteni, hogy ki az, aki érdemtelen, vagy ki fogja eldönteni, hogy valójában valaki az életmódja vagy magatartása miatt nem lehet alkalmas a könyvvizsgálói tevékenységre. Nem tudom, hogy ez különböző kormányrendeletek ben vagy miniszteri rendeletekben kifejtésre kerüle vagy már tervbe vane véve, de ez így, ebben a formában nem túl jó, hogy bekerült a törvénybe, pontosabban: nagyon gumijogszabálynak tűnik. Ahogy elmondtam, korábban is számos kategóriában lehetett a kön yvvizsgálókat felelősségre vonni. Elmondtam azt is, hogy ha a csalásnak a könyvvizsgáló a részese volt, akkor a büntetőjog tárházával is el lehetett volna járni, és a gondatlanság esetében is van egy szankció, hogy ha - idézőjelben - csupán a gondatlanság áll fenn, akkor is minőségellenőrzési és fegyelmi ügy lehetett ebből, korábban is egyébként. Azt kell mondanom, hogy azáltal, hogy ez kizárást is eredményezhetett, önmagában ez is egy erős szankció volt; természetesen a szigorítás bizonyos körben indokolt lehet, tehát a kiemelt ügyek vagy a kiemelt cégek esetében, de azt is el kell mondanom, hogy bizonyos esetekben, ha kellő gondossággal jár is el valaki, megeshetnek olyanok, hogy mondjuk, eltitkolják előle a megfelelő iratokat, tehát nem megfelelő anyagok at kap a könyvvizsgáló, ebben az esetben már az ő felelőssége nem megállapítható. A bírságösszegeknél is el lehet azt mondani, hogy bízom benne, hogy a részleges kitöltése is meg fog történni, tehát hogy mikor vagy milyen szempontok alapján lehet súlyozni ezeket a bírságokat, lévén, hogy a 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjedő bírságok, illetve könyvvizsgáló cég esetében a 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő bírságok tólig tartománya elég nagy területet ölel fel. Tehát ha ez egy diszkre cionális jog, hogy ez megállapításra kerüljön, akkor tulajdonképpen értékelési szempontok nélkül ebben a formában nagyon nehéz eldönteni, hogy ezek hogy kerülnek majd kiszabásra; nyilvánvalóan néhány millió forint is egy kisebb vagy egyéni praxist folytató könyvvizsgálónak nagy lehet, és egy komoly, nagy multicégnek akár ennek a többszöröse is farzsebből kifizethető tétel. Tehát bízom benne, hogy ezeknek majd a kitöltése meg fog történni, és ezáltal igazságosabb lesz a rendszer. Azokra az ellentmondásokra v agy kodifikációs dolgokra is felhívnám a figyelmet, amiket említettem: például a javaslat továbbra sem biztosítja és határolja el kellőképpen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a közfelügyeleti hatóság feladatait. Bizonyos ügyek kezelését megosztva tartalma zza a javaslat; sok esetben nem lehet azt mondani, hogy a bürokrácia csökkenne. Egyébként információim szerint abba a javaslatba, ami előttünk van, némileg azért a Könyvvizsgálói Kamara véleménye beépítésre került, tehát azt nem lehet mondani, ha őszinte a karok lenni, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a kamara véleményét, ez így nem lenne igaz, de talán az egyeztetéseket tovább lehetett volna folytatni. Hiszen, ahogy mondtam, például a szakmai és a gyakorlati tudás igazolására a közfelügyeleti hatóság j ogosult, de a cégek nyilvántartása már a kamarai hatósági eljárások közé tartozik. Tehát itt is azért párhuzamosságok kapcsán vagy az információáramlásban adott esetben problémák merülhetnek fel.
