Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1658 Most megadom a sz ót Józsa Istvánnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Tállai Államtitkár Úr! Nagyon precízen, pontosan tetszett előadni, felolva sni az előterjesztést. Tényleg egy nagyjelentőségű törvényjavaslat lehetne előttünk, ha kiterjedne azokra a dolgokra is, amelyeket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara már közel egy éve vár - ha ezt a finom kifejezést akarom használni - a kormánytól. A Magyar Kö nyvvizsgálói Kamara és a kormány kapcsolata közel sem mondható kifogástalannak. Az elmúlt egy év jogszabályváltoztatásai ellen a kamara már több alkalommal is tiltakozott. Az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordultak, amikor az Országgyűlés úgy mó dosította a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy az 50 millió forint feletti vagyoni hátrányt okozó, pénzügyi szervezetnél elkövetett bűncselekmény esetén, amelyet a könyvvizsgáló vizsgált - tehát nem közvetlen részese, csak ő vizsgálta a bűnbe esett cég et , a könyvvizsgáló vagyona is korlátozás nélkül zár alá vehető. Ez bizonyos alkotmányos aggályokat is felvet. Egy könyvvizsgálónak nem egy, hanem jó néhány vizsgált cége lehet, és könnyen előfordulhat, hogy nem tudhatott azokról a cselekményekről, legal ábbis bűnügyi bizonyítást igényel, hogy tudhatott róluk, amelyek a vizsgált könyvelési adatokból valószínűleg nem derültek ki. Tehát azt, hogy minden automatizmust beépítve a könyvvizsgáló vagyonát is korlátozás nélkül zár alá lehet venni, valószínűleg mél tán tartják a Könyvvizsgálói Kamara részéről túlzó és fenyegető módosításnak. A másik, hogy 2015ben a Fideszkormány a kétszeresére növelte a kamara által fizetendő közfelügyeleti hozzájárulást. A Nemzetgazdasági Minisztériumot megillető összeg duplájára emelését azért is sokallták, mert közben továbbra is a kamara látja el a feladatok túlnyomó többségét a saját tagjaira vonatkozóan. Mindez azért is volt sok a könyvvizsgálóknak, mert közben a központi költségvetés is összesen 10 millió forinttal hozzájárul t a feladathoz. Erre, mondjuk, uniós kötelezettség szorította a kormányt. A költségek megosztását az Európai Unió vonatkozó szabályai írják elő, legalábbis a minimális értékben. Tehát ha elfogadjuk azt, amiket pozitívumként mind az államtitkár úr, mind Czo mba képviselő úr elmondtak, ezek az általam említett dolgok akkor is orvoslás nélkül maradnak az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Az Európai Unió módosított irányelve jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag kö nyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményez, jelentős változást ír elő az irányelv módosulása, ennek az átvezetése többnyire sikeres volt a meglátásunk szerint a z előterjesztésben. Így változnak különösen a függetlenség megkövetelésére, a szakmai szkepticizmusra, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások, nagyon helyesen. Módosul továbbá a kamara és a közfelü gyeletet ellátó hatóság közötti feladatmegosztás is. A közfelügyeleti hatóság, amely a kormány statútumrendelete értelmében Magyarországon a nemzetgazdasági miniszter, visel végeredményben minden, a könyvvizsgálat irányrendszerét érintő felelősséget. Az onban az operatív, illetve szakmai jogkör jelentős része a kamaránál marad, amelyet a hatóság jóváhagyásával, jobb esetben ellenőrzésével gyakorol. Jelen javaslat alapján a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai és gyakorlati tudás igazolá sára a közfelügyeleti hatóság jogosult. A könyvvizsgálói tevékenység azonban kizárólag kamarai tagként gyakorolható a továbbiakban is. A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása a kamarai hatósági eljárások közé tartozik. Nem mindegy, hogy milyen felkészültséggel, illetve ITval, azaz informatikai támogatással. Érdemi különbség a jelen előterjesztés szerint az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek esetén mutatkozik. Ebbe a közérdeklődésre számot tartó gazdálko dó szervezetek körébe tartoznak a tőzsdén jegyzett társaságok, azaz a kibocsátók, a hitelintézetek, a biztosítók, viszontbiztosítók és a befektetési vállalkozások. Az erre a gazdálkodói körre vonatkozó
