Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1656 árbevételt és az üzleti évben foglalkoztatottak átl agos létszámát. A korábbi irányelv az említett három kategóriához kapcsolja a könyvvizsgálati kötelezettséget. Az irányelv a közép- és nagyvállalkozások, továbbá a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók pénzügyi kimutatásainál előírja, hogy azokat a köny vvizsgálónak ellenőriznie kell, vagyis megjelenik a könyvvizsgálati kötelezettség. Ugyanakkor a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan az irányelv csak a lehetőséget adja meg, ami azt jelenti, hogy a tagállamo k előírhatják a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségét. A mikrovállalkozások tekintetében az irányelv nem teszi lehetővé a kötelező könyvvizsgálat előírását, ezen egyébként a módosítás sem változtatott, ami azért fontos in formáció, mert a hazai vállalkozások nagyrészt a kisvállalkozási kategóriába esnek. Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok, a hitelintézetek, a biztosítók és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak. Rátérve az új irányelvre, a beszédem elején felsoroltakon kívül az EU célja ebben az esetben a szakmai etika erősítése, a könyvvizsgálati sztenderdek tekintetében a konvergencia erősítése, a befektetők védelme és a közfelügyelet erősítése is volt. A korábbi EUren delethez képest olyan hangsúlyváltozásokban érhető tetten a módosítás, mint például a folyamatos továbbképzési programok, amelyek biztosítása a tagállamok számára immár nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is. Az előző rendelet tartalmilag is kibővült, p éldául a szakmai etikára és a szkepticizmusra vonatkozóan az új rendelet kimondja, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat teljes időtartama alatt szakmai szkepticizmussal éljen, felismerve annak lehetőségét, ho gy lényeges hibás állítások is előfordulhatnak egyes esetekben. Ez vonatkozhat különösen a valós érték, az értékvesztés, a céltartalékok, a vállalkozás folytatása, a jövőbeni cash flowkalkulációkra és becslésekre. A függetlenségre és pártatlanságra vonatk ozó rész is kibővült, és rögzíti, hogy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a könyvvizsgáló cég az észszerűség határain belül mindent megtegyen, hogy a könyvvizsgálat során a függetlenséget ne befolyásolja fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenség, üzl eti vagy egyéb közvetett kapcsolat. A tagállam köteles felmérni és dokumentálni a függetlenséget fenyegető veszélyeket és óvintézkedéseket. A könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozóan az irányelv rögzíti, hogy senki nem avatkozhat bele a vizsgálat elvégzésébe, és hogy hatékony informatikai, ügyviteli belső ellenőrzési rendszert kell biztosítani. A munkát úgy kell megszervezni az új szabályozás szerint, hogy legalább egy könyvvizsgáló partnert ki kell jelölni, akinek tevékenyen részt kell vennie a k önyvvizsgálat elvégzésében. Könyvvizsgálói dossziét kell létrehozni, és azt 60 napon belül le kell zárni. Lényeges kérdés, hogy mire terjed ki, mit fed le a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatóköre. Megállapítható, hogy nagy a rés aközött, hogy mit vár el a felhasználók széles köre a könyvvizsgálótól, és mi az, amit a könyvvizsgáló ténylegesen nyújtani tud. A könyvvizsgálat hatókörére vonatkozóan az irányelv leszögezi, hogy az nem terjedhet ki a vizsgált szervezet jövőbeni életképességének, hatékonyságá nak és eredményességének biztosítására. A könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó szabályok csak kismértékben bővültek. Ilyen változás, hogy a jelentésnek nyilatkozatot kell tartalmaznia az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalan ságról, amelyek kétséget ébreszthetnek a vállalkozás folytatásával kapcsolatban. A minőségbiztosítási rendszernek függetlennek kell lennie az ellenőrzött könyvvizsgálótól és a közfelügyelet alá kell hogy tartozzon. Minőségellenőrzésre kockázatelemzés alap ján hatévente kell hogy sor kerüljön, valamint a minőségellenőröknek külön képzésben is részesülniük kell. Terjedelmében a legnagyobb változás a korábbi rendelethez képest a vizsgálatokra és a szankciókra vonatkozó szabályozás. A legfontosabb változások eg yike, hogy a tagállamoknak elő
