Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1652 offshoreügyekről, beszélt összeférhetetlenségi kérdésekről, beszélt a közbeszerzési törvényről. Tudja, képviselő úr , azok a problémák, amelyeket ön felvet, 2012ig egyetlenegy törvényi szabályozásban sem voltak tiltva. Magyarország az Európai Unió 28 tagállama közül elsőként döntött arról, hogy alaptörvényi szinten tiltja az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégek ö sszefonódását. Ha ön valóban azt mondja, hogy önnek gondot jelent az összefonódás a pályázati értékelés, a közbeszerzés kiírása vagy a kivitelező között, akkor igenis támogatniuk kéne ennek a törvénynek az elfogadását, amely nagyon világossá teszi, hogy ki k, hogyan és milyen kontroll mellett vehetnek részt az európai uniós vagy az állami források kihelyezésében. Egy olyan rendszerről beszélünk, ahol az államnak egy megbízási jogviszonyon túl arra is lehetősége van, hogy konkrét nemzetbiztonsági kontrollt és felügyeletet gyakoroljon a pályázati értékelés teljes folyamatában, és ahogy a pályázati értékelés lezárult, akkor pedig arra is lehetősége van, hogy ezt a szélesebb nyilvánossággal is megossza. A túlárazás kapcsán lefolytatott vita - egyértelműen tudom é s látom - alapvetően a Jobbik által épített politikai termék, azonban óva szeretném inteni önöket attól, hogy Magyarország több százezer vállalkozását vagy akár azt a 28 ezer vállalkozást, aki az európai uniós források felhasználásában érdekelt volt Magyar országon, megbélyegezzék. Mert tudják, Magyarországon nemcsak a hitelezés és a tőkeproblémából fakadóan keletkeztek olyan viták, amelyek a túlárazáshoz vezettek, hanem abból a lehetetlen helyzetből is, ahogy Magyarország Kormánya 2010ben átvette a gazdasá gpolitika irányítását. Nem egy magyar specifikus problémáról beszélünk, egy keletközépeurópai problémáról beszélünk, ahol igenis a vállalkozásoknak kínkeserves gondot jelent előállítani azt az önerőt, ami egyegy fejlesztés megvalósításához szükséges, és ebben, tudja, egy valóban patrióta kormányzatnak nem az a felelőssége, hogy elgáncsolja ezeket az embereket és a küllők közé botokat dugdosson, hanem a lehetőségeket figyelembe véve, a szabályokat a lehető legrugalmasabban alkalmazva próbálja meg a magyar gazdasági érdeket akár Brüsszellel, akár más érdekekkel szemben szolgálni. Egypár gondolat erejéig mindenképpen szeretnék Schmuck képviselő asszonyhoz is szólni, hiszen én eddig úgy ismertem meg a képviselő asszonyt a felszólalásaiból, mint aki ért is ahho z, amiről beszél. (Dr. Józsa István tapsol.) Ez a mai felszólalás ebben a tekintetben megingatta ezt a hitemet, de bízom benne, hogy a későbbiekben ezt a bizalmat sikerül visszaszerezni. Engedje meg, hogy a tényszerű tévedéseire rávilágítsak! Az egyik ilye n tényszerű tévedés, amikor azt kéri számon a jelenlegi kormányzaton, hogy miért ilyen célokra használtuk fel az európai uniós forrásokat 2007 és 2013 között. Itt azt ajánlom a képviselő asszonynak, hogy forduljon jobbra, és azokat a képviselőket, akik ma éppen nem tartózkodnak az ülésteremben, de 2007ben, 2008ban kormányzati pozíciót vállaltak, kérdezze meg arról, hogy miért egy olyan fejlesztéspolitikai programot írtak alá Brüsszellel, amelynek semmilyen célja nem volt azon kívül, hogy megteremtsék a le hetőségét annak, hogy különböző tanácsadásokon keresztül ezt a pénzt saját javukra tudják felhasználni. És amikor arról beszél, hogy az Európai Bizottság és köztünk viták vannak, akkor nem ártana annak utánanézni, hogy ezek a viták valóban miről szó lnak, mert az informatikai rendszer, amiről ön beszélt, és aminek ön az akkreditációs problémáját vetette fel, nem tartozik azok közé a tárgykörök közé, amelyeket egyáltalán vizsgál az Európai Bizottság, hogy ez hogyan, miként működik, nem akkreditálja az intézményrendszert. (Schmuck Erzsébet közbeszól.) Én elhiszem, hogy ön csak az újságokból tájékozódik, de ha a parlamentben szakértőként szólal fel, akkor valóban jó lenne az újságokból megismételt tévedéseket nem megismételni szakértői színekben. Ezért en gedje meg, hogy itt felajánljam a kormány nevében, hogy bármilyen fejlesztéspolitikai témában szeretne felszólalni, előtte szívesen segítek lektorálni önöknek az anyagokat. A másik kérdés tekintetében, ami a politikai összeférhetetlenséget veti fel, most a kkor azt döntsék el, hogy amikor a bürokráciacsökkentésről beszélünk, és arról beszélünk, hogy az állami alkalmazottak életpályamodellje miként alakul, amikor arról beszélünk, hogy milyen szakmai
