Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1602 hallották meg az emberek hangját, amikor az a veszély fenyegette önöket, hogy konkrétan önökk el szemben, nyilvánvalóan szavazáson állást tudnak foglalni az emberek. Úgyhogy nem kell eljátszani egyrészt önöknek itt a nagy munkavállaló- és érdekvédőt, mert hiteltelen, nem kell eljátszani azt, hogy önök bölcsességükben változtatták ezt meg, mert nem igaz, félelmükben változtatták meg, és be kell látniuk, az is kiderült, hogy önök átmenetinek gondolják ezt az ügyet, és újra az emberek ellen akarnak tenni, ahogy elmondta azt a KDNPs Semjén úr, hogy ahogy társadalmi támogatottságot éreznek emögött, újra be fogják záratni az üzleteket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt kérjük önöktől, hogy a módosító javaslatunkat fogadják el, a 100 százalékos bérpótlékot ne csökkentsék 50 százalékra, ne mossák össze a két törvényt, mert a visszavonandó törvénynek nem része az 50 százalékos bérpótlékcsökkenés, az egy másik törvényben van, vegyék azt ki ebből a törvényből, szavazzák meg ebben az ügyben a mi módosító javaslatunkat, és próbáljanak már veszíteni emelt fővel (Dr. Répássy Róbert: Azt nektek kellene gyakorolni!) , és fejezzék be, hogy azokba rugdosnak, akik miatt ezt a törvényt vissza kellett volna vonniuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úr után… (Révész Máriusz és Lukács Zoltán kö zbeszól. - Csenget.) Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a kereszténydemokrata képviselőcsoport vezérszónokának, és kérem szépen (Révész Máriusz közbeszól. - Csenget.) , csillapodjon, képviselő úr a Fidesz padsorában. Tessék, Vejkey úr! (Zaj.) DR. V EJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok pártpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozni, de mégis engedjék meg, hogy mielőtt konkrétan a T/10171. számú törvé nyjavaslatra térnék rá, elmondjam, hogy a kereszténydemokraták a parlamentre nem úgy tekintenek, mint elvont politikai ideológiák megvalósításának hatalmi instrumentumára, amelyet egy vagy több szervezet élcsapata mozgat és irányít, hanem úgy, hogy itt, a politika nagyszínpadán az eszmény a legfontosabb, hiszen egy párt sem lehet különb a saját eszméjénél (Bangóné Borbély Ildikó: Milyen eszméjénél?), és egy képviselő sem lehet különb saját pártja eszméinél. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy nekünk, kereszté nydemokratáknak mi az eszménk, mi az eszménk alapja. (Bangóné Borbély Ildikó: Hát, azt senki nem tudja!) A válasz - tessék figyelni! - XIII. Leó pápa Rerum novarum című enciklikájában lelhető fel, amelyben a szentatya a XIX. században felvázolta a jövendő kereszténydemokrata mozgalmak alapvonalait, egyrészről bírálva mind a marxizmuson alapuló forradalmi mozgalmakat, mind pedig a kapitalista gazdasági rendszert, de másrészről támogatva a polgári berendezkedést és ösztönözve az államnak a gazdaságon belüli s zerepvállalását. Eszmei pozícióját tehát a kereszténydemokrácia az osztályharcot hirdető szocializmussal, továbbá az individualista liberalizmussal szemben határozta meg, központi értékként az organikus fejlődést és a társadalmi békét jelölte meg, amelynek központjában a teremtett ember áll. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek okán a parlamenti jogalkotás lényegét a magyar kereszténydemokraták abban látják, hogy a közjó szellemében arra kell törekedni, hogy elősegítsék honfitársaink életének kibontakoztat ását az igazságosság alapján és nem a többség vagy egy kisebbség érdekei szerint. Igazságosnak lenni pedig annyit tesz, hogy mindenkinek megadjuk azt, ami őt megilleti. Ez jól hangzik, de hogy néz ki a gyakorlati jogalkotásban? Természetesen ennek gyakorla ti megvalósítása már lényegesen nehezebb feladat, mint az elméleti definiálás, mert rendszerint egy jogalkotási aktussal valakitől a közjó szellemében elveszünk valamit, ami korábban megillette, s ugyancsak a közjó szellemében odaadjuk azt azok számára, ak iknek korábban nem volt joguk vagy csak korlátozott joguk volt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közjó szellemében nézzük meg akkor, mit és miért tettünk a szabad vasárnap ügyében! A dolgozónak nemcsak a munkabéréhez van természetes joga, hanem a
