Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Vona Gábor (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „A korrupció ötven árnyalata-Terítsük ki a kártyákat! Mitől gazdagodik a miniszterelnök környezete? 4. rész.” címmel - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK: - VONA GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1522 harmadikról, vagy mind a háromról ne derüln e ki valamilyen szaftos, zavaros, homályos ügy, amely, miniszterelnök úr, azt gondolom, önt kéne, hogy a leginkább zavarja. Azt kérdezem öntől, hogy meddig akar még menekülni, meddig akar még bujkálni, meddig akarja még ezeket az embereket maga előtt tolni , és mikor jön el az a pillanat, amikor arra a nagyon egyszerű, nagyon egyértelmű és mondhatnám azt, hogy eldöntendő kérdésre miniszterelnök úr választ ad Magyarországnak, nem nekem, hanem a magyar társadalom többségének, hogy Mészáros Lőrinc az ön stróman ja vagy nem a strómanja. Erre az egyszerű kérdésre várok öntől választ, miniszterelnök úr, és ne feledje el, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a félszemű kuvaszt. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Egyszerű kérdésre egyszerű választ tudok adni. Sosem volt, sosem lesz, most sincs semmilyen strómanom. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szé pen, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót a frakcióvezető úrnak. VONA GÁBOR ( Jobbik ): Miniszterelnök úr, látom, hogy nagyon zavarja önt és rosszulesik az ön számára, hogy én önt erről kérdezem, de nem fogok ezzel kapcsolatban leállni, mert nem kaptunk érdemi válaszokat. Mind a mai napig nagyon sok furcsa és homályos kérdés van ezzel azt üggyel kapcsolatban. Azt kérném, miniszterelnök úr, emlékezzen vissza, hogy honnan indult az ön pályafutása: egy diktatúra ellen küzdött, és mivé lett mára. Most egy újabb szocializmust vagy egy újabb diktatúrát épít korrupcióval, kiskirályokkal, hazugságokkal, miniszterelnök úr? Amikor legutóbb Mészáros Lőrinc ügyével kapcsolatban kérdeztem, akkor is azt vágta a fejemhez, hogy én önt bűncselekménnyel vádolom. Min iszterelnök úr, ha ön így gondolja, és látom, hogy most is bólogat, nos, ha így gondolja, akkor, ha át mondott, mondjon bét is, és menjünk bíróságra, miniszterelnök úr. Menjünk el a bíróságra, mondjunk le a mentelmi jogunkról, és döntse el a bíróság, hogy kicsoda Mészáros Lőrinc, kicsoda Orbán Viktor, kicsoda Vona Gábor! Legyen önben ekkora bátorság, legyen önben ekkora nyitottság és kezdeményezőkészség! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Viszonválasz illeti meg miniszterel nök urat is. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban a helyzet úgy áll, hogy hétről hétre azt kell eltűrnie itt a kormánykoalíció több vezetőjének és több miniszternek is, hogy önök bűncselekményekke l vádolnak bennünket minden következmény nélkül. Valóban úgy áll a helyzet, hogy Magyarországon minden parlamenti képviselő, különösképpen a kormánytagok kötelesek vagyonbevallást tenni, és annak egyeznie kell a valósággal. Aki nem így jár el, az bűncselek ményt követ el. Azt állítani tehát, hogy bárkinek strómanja van, vagy bárkinek a nyilvánosságra hozott vagyonbevallása nem felel meg a valóságnak, az valójában azt az állítást jelenti, hogy bűncselekménnyel vádolják. Szerintem ez nem helyes dolog. A helyze t úgy fest, hogy 1990 óta vagyok parlamenti képviselő. Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek. Az a korszak, amiről ön beszél, a rendszerváltás időszaka, választás elé állított bennünket. El kellett dönteni, hogy valaki üzletember l esz vagy politikai vezető. Én döntöttem, ennek a következményeit mind a mai napig viselem és mind a mai napig vállalom.