Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Font Sándor (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - „Tegyük világossá, milyen csúsztatásokkal él az ellenzék a földprogram kritikája során!” címmel - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1493 valóban több mint három éve itt élő, külföldi állampolgársággal is rendelkező földművesről van szó a több mint négyezer nyertes között. Arányosítsák ezeket a számokat, legyenek szívesek! Szögezzük le: az ország mezőgazdasági területeinek mintegy 5 százaléka az állam által megvásárlásra felkínált terület, több ezren jutnak földhöz, tehát képtelenség az a vád, hogy az ebben a formában a gazdákhoz kerülő földmennyiség felborítaná hazánk birtokszerkezetét. Ti sztelt Államtitkár Úr! Ezért kérdezem: a program során összesen hány hektár földterületre licitáltak a gazdák? Hány birtoktestet nyertek el? Ezek mekkora méretűek? Mennyi az adásvételből befolyt összeg? Hány kifogás érkezett az árverések során? Hogyan vizs gálják ki esetlegesen ezeket? Mikor történnek meg a tényleges földvásárlások? Egyszóval: hogy néznek ki a „Földet a gazdáknak!” program lezárult szakaszai számokban, és hogy értékeli azokat a kormány? Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Bitay Márton államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok mindenre rávilágított itt a felszólalásában, ha megengedi, gyorsan a kérdésekre válaszolással kezdeném. 180 ezer hektár állami termőföld került a gazdák kezébe, magyar gazdák kezébe, ez több mint 19 ezer birtoktestben történt meg, és ez nagyjából 240 milliárd forint árbevételt jelent az államnak. Annyi ban idézőjelbe tenném a dolgot - nyilván ön ezt pontosan jól tudja szakemberként , hogy itt azért egy hosszabb folyamatról van szó, itt inkább a licitek összegzéséről beszélünk és a beérkezett igényekről, mert maga a tulajdonátruházás még várat magára, hi szen itt különféle kifüggesztési határidők vannak, vagy adott esetben, aki hitelt igényel, a hiteligénylés ideje el kell hogy teljen. Amit viszont szeretnék hangsúlyozni, hogy több mint 10 500 gazda vásárolt. Ön említett egy számot, helyesen, ez a liciteke n történő részvétel az őszi számokat figyelembe véve, de most már rendelkezünk a tavaszi számokkal is, meg rendelkezünk a három hektár alatti számokkal. Ennek eredményeként elmondhatom, azt gondolom, örömünkre, hogy 10 500 magyar gazda vásárolt termőföldet . Figyelembe véve, hogy százezer regisztrált földműves van, ez azt jelenti, hogy minden tizedik magyar gazda tudott venni ebből az állami termőföldből. Ez is válasz arra, hogy volt erre igény vagy nem volt igény, hogy a gazdák egyébként hogyan viszonyulnak ehhez a programhoz. Láthatóan támogatják ezt a programot. Meghallgatnak nagyon sok demagóg, ellenzéki felszólalást, lebeszélést meg pressziót, hogy ne vásároljanak, majd elmennek az árverésekre, és megveszik ezeket a termőföldeket. Néhány vitapontot gyűjt öttem össze, amire ön is utalt, meg itt a társadalmi vitában ez előkerült. Az egyik a nagyüzemek versus családi gazdaságok kérdése. Néhány számot, ha megenged. Ősszel 120 ezer hektárt értékesítettünk, ebből több mint 80 ezer hektár olyan birtoktest volt, a mi nem érte el a 150 hektárt, tehát annál kisebb térmértékű terület volt; ez rögtön eldönti, hogy nagyüzem vagy családi gazda, hiszen a 150 hektárnál kisebb birtoktesteket megítélésem szerint a közepes családi birtokrendszer méretének tekinthetjük, hozzáté ve sietve, hogy egyébként a vevők kétharmada egy darab birtoktestet vásárolt, tehát arról sem beszélhetünk, hogy nagyon sokat vett volna egyvalaki vagy kevesen vettek volna sok földet, hanem pont fordítva van a helyzet, nagyon sokan vettek kevesebb földter ületet. Ráadásul ott van a földforgalmi törvény is, hiszen 300 hektár fölé senki nem tud menni, jelenleg a hatályos magyar jogszabályok 300 hektárban limitálják a tulajdonszerzési maximumot. A másik vita, hogy drágán vagy olcsón. Ennek megfelelően megnéztü k a Központi Statisztikai Hivatal, illetőleg a piacvezető bank felmérését a földátlagárakhoz képest, nemcsak hogy ez a 10 százalék, hanem a jelenlegi statisztikák alapján - Nemzeti Földalap Kezelő - a legkisebb különbség is 22 százalék volt, ami a piacveze tő bank földértékbecslése és a valós vételár közötti különbség volt, tehát minimum ennyivel drágábban adtuk a földet, például Fejér megyében 500 ezer forint/hektárral
