Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1478 Ezért kérdezem én azt, nem gondolkoztake azon, hogy ahogy felülvizsgálták a KLIK működését, ugyanúgy az SZGYF működését is felül kéne vizsgálni, és nem egy újabb terhet kéne tenni a szféra dolgozóinak és az ágazatnak a nyakába, hanem meg kéne oldani a problémát, és egy működtethető, fenntartható rendszert kellene létrehozni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban. - Közbeszólások ugyano tt: Úgy van!) ELNÖK : Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ez a kormányzat a ciklusa elején, 2010ben egyértelművé tette, hogy azzal kíván az embereknek segíteni, azoknak az embereknek, akik rászorulók, akik nélkülözést szenvednek el, hogy igyekszik nekik munkahelyet adni, munkahelyet, foglalkoztatást, tisztességes bért és nem túladóztatott fizeté st, hanem minél kisebb mértékben adóztatott fizetést. Így csökkentette a személyi jövedelemadót. Sajnos, a Jobbik nem szavazta meg ezeket az adócsökkentési elképzeléseket, sőt, azok esetében, akik, mondjuk, három gyermeket nevelnek, lényegében a bruttó és a nettó bérük egybe is esik. Éppen ezért ezzel a szegénység keletkezésének egyik okával szemben sikerült eredményesen fellépni, hiszen a szegénységnek 2010 előtt szociológiai kutatások alapján - már két évtizede is állandó tendenciaként - két oka volt: ha valaki szegény családba születik, vagy ha valakinek sok testvére van. Ez utóbbival kapcsolatban - annak van nehéz anyagi helyzete, az indul hátránnyal az életben, akinek a szülei sok gyermeket vállalnak , úgy gondolom, a családi típusú adózás bevezetése e gy fontos és erkölcsileg is mindenki számára vállalható ellenlépés. Ezzel, bízunk benne, hogy az az 1100 milliárd forint, amit a gyermeket nevelő családoknál hagytunk, segített abban is, hogy a nehézséggel küszködő családok immáron ne tartozzanak a nehézsé ggel küszködő családok sorába. De fontos döntése volt a kormánynak a munkabérek folyamatos emelése is. Erre viszonylag kevés lehetősége van a kormánynak. Két oldalon tud beavatkozni a munkahelyteremtésen kívül: az egyik az adók mértéke, ezt a kormány csökk entette, a másik a minimálbér mértéke. Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, nem nagyon talál másik olyan, Európai Unión belüli vagy OECDn belüli országot, ahol ilyen mértékben növekedett volna a minimálbér, mint Magyarországon. A minimálbér értéke a kormán yzásunk kezdetekor 73 500 forint volt, most pedig 111 ezer forintra emelkedett. Ez az 51 százalékos, hat év alatti emelkedés, azt hiszem, példa nélküli. Nem nagyon fog találni másik olyan OECD- vagy EUországot, ahol a minimálbér ilyen nagy mértékben emelk edett volna. Márpedig a minimálbér ilyen nagy mértékű, másfélszeres emelése tolja maga előtt az összes többi bért is, és éppen ezért teszi sokkal inkább kiszámíthatóvá és tervezhetővé a jövőjét azoknak, akiknek a bére szintén a minimálbérrel együtt, afölöt ti sávokban az egyes munkáltatóknál tovább emelkedik. Képviselő úr többféle intézkedést sorolt föl az elmúlt időszak kormányzati tevékenységéből. Azt furcsállom, hogy ön az ágazati bérpótlékot vagy bérkiegészítést nem tartja jó intézkedésnek. Ráadásul mond tuk is, hogy mindaddig, amíg a szociális életpálya bevezetésre nem kerül, garantált minden ágazatban dolgozó számára ez a kiegészítés. Higgye el, hogy ezek a tízezer forintok igencsak sokat számítanak azoknak, akik ebben a szférában dolgoznak. A segélyezés i rendszer átalakítása pontosan az ön által is mondott visszaélések kiküszöbölésére jött létre. Teljesen világos és átlátható rendszer jött létre. A járásokban lehet egyfajta támogatást igényelni, ezek a jövedelempótló támogatások. Akinek nincs fizetése, i nnen kapja a jövedelempótló támogatásokat. A másik rész pedig, amit a települési önkormányzatoktól kap, azok a kiadáskompenzáló támogatások. Ezek fedezetére 30 milliárd forint pluszt adott a költségvetés, tehát nem az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni, hanem 30 milliárd forintot külön soron erre biztosítottunk. További 5 milliárd forintot is biztosítottunk azon önkormányzatok számára, amelyek amúgy nehéz helyzetben vannak, hogy a települési támogatásoknak ez fedezete legyen. A
