Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 30. szerda (138. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1254 Szintén megújul a FonyódKaposvár vasútvonal is, amelyen jelenleg ugyanannyi ideig tart a zötyköl ődés a somogyi megyeszékhelytől a tóig, mint a vonal átadásakor a XIX. század végén. Jelentős összegből újul meg a Siózsilip, amely mára szinte ipari műemlékként szolgálja a tó vízszintjének szabályozását. Strandok, kikötők újulnak meg, és jelentősen kors zerűsödik a Balatoni Hajózási Zrt. flottája is. Az egyre dinamikusabban fejlődő kerékpáros turizmus kiszolgálásához legfontosabb az infrastruktúra fejlesztése és bővítése. Ezért új nyomvonalak létesülnek a tó körül, a meglévő kerékpárutakat kiszélesítik, é s megújulnak a kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások is. Már készen vannak azok a tervek, amelyek a bringakörút teljes felújítását tartalmazzák, nemcsak az aszfaltcsík lesz szélesebb, hanem fejlesztésre kerülnek a kapcsolódó szolgáltatások is, pihenők, információs pontok, bringaparkok, témaközpontok jönnek létre. Jelentős támogatáshoz jutnak a szőlő- és bortermelők is, segítve ezzel a kiváló minőségű balatoni borok piacra jutását, a borutak fejlesztésével mintagazdaságok hálózatának megteremtését. Lehet őség nyílik a balatoni tudásgazdaság fejlesztésére is. Az anyagiak tehát rendelkezésre állnak ahhoz, hogy újra kitaláljuk a Balatont (Az elnök csenget.) , hogy a’70es, ’80as években kivívott státuszt megújítva újra vonzóvá tegyük Németországtól Lengyelors zágig, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az az egyedülálló csoda elsősorban a miénk, magyaroké. Elnök úr, köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr, köszönöm szépen, jegyző úr. Az elhangzottakra a k ormány nevében Csepreghy Nándor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Önnek pedig a lehetőséget, hogy egy igen fontos kér désről beszélhetek, és ha megengedi, a turisztika kapcsán nemcsak a Balatonról beszélnék, hanem egész Magyarország turisztikai fejlesztéseiről, hiszen nem tudom, hogy hányan tudják, de nagyon fontos adat, hogy a hazai GDPnek mintegy 1215 százalékát adja ez a szektor, és a foglalkoztatásban is jelentős hatással bír. Ma közvetlenül mintegy 200 ezer család megélhetését biztosítja, és ezenkívül közel ugyanennyi családnak áttételesen járul hozzá a megélhetéséhez. Egy olyan ágazatról beszélünk, amely ágazat a j elenlegi technológiai változások ellenére is nagyon komoly foglalkoztatási potenciállal bír, támogatja a kormányzatnak azt a célkitűzését, amelyet 2010ben megfogalmazott, amely szerint tíz év alatt egymillió új munkahelyet szeretnénk Magyarországon létreh ozni. Budapestet követően valóban a Balaton a legfontosabb turisztikai régiója Magyarországnak, amelynek egyik legnagyobb problematikája, hogy a szezonalitás túl szűk, tehát egy éven belül alapvetően a tavasztól őszig tartó időszakra korlátozódik a Balaton turisztikai kihasználtsága, annak köszönhetően, hogy az elmúlt években megvalósult fejlesztések alapvetően a rendszerváltás utáni időszakot konzerválták, és nem hoztak új turisztikai attrakciót ebbe a térségbe. Annak köszönhetően, hogy a magyar gazdaság j ól működik, azonban nemcsak arra van rendelkezésre álló forrás, hogy a jelenlegi állapotokat konzerváljuk, hanem arra is, hogy turisztikai értelemben is előrelépjünk, olyan attrakciókat fejlesszünk a Balatonon, amelyeknek egy részét ön már említette, egy m ásik része pedig papíron már koncepció szintjén létezik. Olyan fejlesztésekről beszélek, amelyek kormányzati támogatásnak köszönhetően 2020ig mintegy 320 milliárd forint állami támogatásban részesülnek. Ennek a pénznek egy része az európai uniós költségve tési keretből származik, egy másik része pedig a magyar költségvetés támogatásaként juthat el a Balaton térségére. Az ország előtt álló fejlesztéspolitikai célok világosak: hogyan tudunk új munkahelyeket teremteni és hogyan tudjuk a gazdasági növekedést se rkenteni. Ennek a kérdésnek a
