Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 16. kedd (128. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
124 konkrétan válaszoljak egyrészt a Postával, illetve az állami cégekkel kapcsolatban a menedzsment fizetésére is. Ahogyan azt ön nagyon jól tudja, nagyon sok olyan állami cég van, amely az egyetemes szolgáltatáson kí vül olyan versenypiaci tevékenységet is ellát, ahol Magyarországon több tucatnyi céggel kell versenyezniük. Ezekben a cégekben pedig, azt gondoljuk, életszerű az, hogy olyan menedzserfizetéseket nyújthasson egy kormányzati szervezet is megfelelő minőségi e lvárás mellett, mint amit ugyanezek a szakemberek a piacon is meg tudnak szerezni, hiszen ez a garanciája annak, hogy valóban olyan szakemberek dolgoznak a kormányzati cégekben is, az állami cégekben is, akik valódi versenytársai lehetnek a versenypiacon m ozgó többi cégnek. A Posta kapcsán felvetett képviselői indítvánnyal kapcsolatban engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy ez az indítvány nem vonatkozik semmilyen olyan tevékenységre, amely az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódik. Ez a védelem, amely megille ti az állami cégeket is, csak azokra a tevékenységi körökre vonatkozik, ahol a Posta is versenytárs, például a csomagküldő szolgáltatások tekintetében vagy a pénzügyi tevékenységek tekintetében. Tehát ez a típusú korlátozás vagy ez a típusú védelem abszolú t koherens azzal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiadott 2012es állásfoglalással, amely szerint az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgaz dasági érdeket. Maga a hatóság szerint tehát az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Ezért van szükség a rra, hogy lényegében ez a törvényjavaslat támogassa ennek a konkretizálását, és ott, ahol - még egyszer mondom - nem egyetemes szolgáltatásról beszélünk, hanem versenypiaci szolgáltatásról, ugyanaz a lehetőség megillesse ezeket a szereplőket, így a Magyar Postát is, amely megillet más piaci szereplőt, hiszen az, hogy kinek milyen értéken és milyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak, ez valóban a piaci titok kategóriájába tartozhat. Ezenkívül azonban minden más adat, amely akár a menedzsmentben dolgozó embere k fizetésére vonatkozik, vagy a közfeladat ellátásához kapcsolódóan releváns, ez közérdekből nyilvános volt és nyilvános maradt. Örültünk volna, ha Simor András esetében is ezt az elvárást alkalmazták volna, amikor kormányon voltak. Tudtommal a havi fizeté sét 8 millió forintban állapították meg. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lukács György képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Ká ros mellékhatások, itt tart az egészségügy 2016ban” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy nem vé letlen, hogy az elmúlt időszakban nemcsak a médiában, de itt, az Országház falai között is egyre többet kerül szóba az egészségügy, és mindenképpen beszélni kell róla, hogy hova is jutott 2016 elejére az egészségügy, mintegy leltárt tartva a problémákról. (9.20) A legjobb helyzetfelmérés talán a nemzeti egészségügyi kerekasztal múlt héten tartott ülésén - ami talán az egyik legnagyobb konzultációs szervezete az országnak, amely a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére jött létre - hangzott el. Ez a szervezet tökéletesen felmérte azokat az állapotokat, amelyek 2016ban jellemzőek, mintegy akut tünetei az egészségügynek, és három olyan fontos területet talált, amiket egy szóval lehet jellemezni: alulfinanszírozottság, alulfinanszírozottság és természetesen az a lulfinanszírozottság. Magyarra lefordítva ez annyit jelent - mert tekinthetjük
