Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 16. kedd (128. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
121 Ha valóban meg akarják oldani a kórházak finanszírozását, akko r ne az intézményvezetőket hibáztassák, hanem biztosítsanak elegendő forrást a működéshez. Ha pedig a kormány még mindig nem hajlandó elismerni, hogy a magyar egészségügy válságba került, akkor érdemes megnéznie a rendszer teljesítményét mérő objektív adat okat. Ezek alapján az EU leggyengébben teljesítő egészségügyi rendszerei közé tartozik a magyar. Hogy csak egy adatot mondjak, Magyarországon jelentősen nagyobb az esélye, hogy egy daganatos megbetegedésbe belehaljunk, mint az Unió bármely más országában. Itthon mindössze a diagnosztizált betegek 43 százaléka éli túl a betegséget, Szlovákiában ez 51 százalék, Csehországban 55 százalék, több országban pedig 60 százalék felett van. Pedig a magyar orvosok a legjobban képzettek között vannak, az egészségügyi do lgozók pedig a megalázóan alacsony bér és a méltatlan munkakörülmények ellenére is emberfeletti munkát végeznek. A kiábrándító adatok elsősorban az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságának köszönhetőek. Az LMP azt várja a kormánytól, hogy lássa be, a hitegetés, a problémák szőnyeg alá söprésének ideje lejárt a magyar egészségügyben. Nem államtitkárcserékre, hanem valódi cselekvésre van szükség. Ehhez először is több pénzt kell költeni az egészségügyre, jelentősen növelni kell a dolgozók bérét, kezeln i kell az egyre súlyosabb létszámhiányt, és növelni kell az intézmények forrásait. Erre meg is lenne a fedezet a magyar költségvetésben, csak önök egyszerűen spórolni akarnak a magyar emberek egészségén. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés ! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! H a igaz lenne az ön állítása, ami természetesen ebben az esetben sem igaz, hogy a kormány ne venné észre ezeket a problémákat, akkor mégis miért hozott volna intézkedéssorozatokat az elmúlt öt évben arra, hogy ezekre a problémákra valamiféle megoldást száll ítson a betegeknek, az orvosoknak, az egészségügy teljességének. Ön azt mondja, hogy nagy problémák vannak bizonyos területeken, mondjuk, az orvoselvándorlást említi, ami, tudjuk, hogy már nem évek, talán évtizedek óta, de legalábbis egy évtizede biztosan probléma. De mit szólna ön ahhoz, hogyha nem 2 százalék lenne a kivándorlási vagy külföldi munkavállalási ráta Magyarországon, mint amennyi most körülbelül, hanem mondjuk, 6 százalék, mint Lengyelországban vagy 10 százalék, mint Romániában, ott akkor ön mi ket mondana? Ez egy olyan jelenség, amelyik az egész középeurópai régióra igaz, mindenkire, aki az Európai Unióhoz a 2000es években vagy azután csatlakozott, általános ez a külföldre vonulási tendencia. Ugyanakkor Magyarország az orvosok és ápolók terület én is akár ösztöndíjjal, akár más módon igyekezett ennek az anyagi vagy a kórház működésében rejlő alapjait megváltoztatni, hogy ne akarjanak kivándorolni az orvosok. Ön is tudja, tisztelt képviselő úr, csak hallgat arról, amikor fölszólal, hogy Magyarorsz ágon most már szerencsére csökkent azoknak az orvosoknak az aránya, akik külföldi munkavállaláshoz kérnek engedélyt. És hogyha levesszük abból azoknak a számát, akik Magyarországra jönnek külföldiként, hogy itt szerezzenek orvosi diplomát, itt szerezzenek orvosi végzettséget, és csak azokat nézzük, akik első engedélyt kérnek, magyar állampolgárként kérnek, és nem külföldi vendégdiákként voltak itt és mennek vissza külföldre tanulni, akkor azt látjuk, hogy az ötéves kormányzásunk alatt a csúcsidőponthoz képe st, a 201011es időponthoz képest most már feleannyi azon magyar állampolgárságú magyar diákok aránya, akik végezvén az orvosi egyetemen külföldi munkavállaláshoz kérnek engedélyt. Az ápolóknál kicsit később volt a csúcs a külföldi munkavállalási engedély ekben, valamikor 201213 táján, és azóta csökkent azoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérnek.
