Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 29. kedd (137. szám) - Korózs Lajos (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Legális fertőzésveszély?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1174 jogszabályi feltételeknek egy egészségügyi intézmény, nem jelen ti azt, hogy ott jó betegnek lenni, csak annyit, hogy minimális biztonsága megvan a betegnek. A minimumfeltételeknek tartalmaznia kell - vagy pontosabban kellene - az evidenciákat és általában néhány olyan apróságot, amit többnyire a szakmai grémium képvis elői tesznek még bele. Nos, úgy látom, ez a mai nap folyamán nem így van. Szeretném megkérdezni az államtitkár urat, hogy ön szerint elfogadhatóe, ha Magyarországon papíron megfelel a minimumfeltételeknek egy kórház, mégis megfertőződnek százával a betege k. Elfogadható ez egyáltalán? Az orvosok itthon tartása is csődöt mondott, úgy látom, hogy nem sikerült a béremelés sem, hiszen nagyon sok esetben a béremelést a működési feltételek terhére oldották meg, tehát most úgy néz ki, hogy se működési feltétel nin cs, se az orvosok nem maradtak itthon, és tucatjával látjuk, hogy nem felelnek meg az intézmények, mégis működnek. Elfogadható ez az ön számára? És szeretném megkérdezni végezetül az államtitkár urat, hogy mikor lesznek publikusak azok a fertőzési adatok, amelyeket 2015ben a kórházak eljuttattak arra a központi intézményi honlapra, amelyeknek ezt gyűjteni kellene. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsolj on, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben ebben a kérdésben nemcsak a kormány részérő l, de a tiszti főorvostól, az Országos Epidemiológiai Központtól is többféle közlemény, tájékoztató látott napvilágot, amelyek cáfolták azokat a híreszteléseket, amelyeket a képviselő úr mondott, és semmifajta adateltitkolás nincs, hiszen nemzetközi szerve zetek honlapjain olvashatók azok az adatok, amelyeket Magyarországnak közzé kell tennie. Így ezek nemcsak belföldön, de külföldön is hozzáférhetőek, hiszen egy nemzetközi rendszernek is a része vagyunk, pontosan azért, hogy ezeket a fertőzéseket megelőzzük . Ugyanakkor az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának növekedése, erősödése nem magyar sajátosság, hanem jelentős európai és globális szintű probléma. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ becslése szerint húsz, kórházi ellá tásban részesülő betegből átlagosan egy betegnél, tehát minden huszadik betegnél lépnek fel ilyen fertőzések. (15.40) Ez a nemzetközi szervezet alapján, uniós szinten körülbelül 4 millió beteget jelent, és ebből 37 ezer halálozást európai uniós szinten. Eu rópa országainak több mint felében nem működik a magyarhoz hasonló felügyeleti rendszer. A nazokomiális véráramfertőzések, a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és más kórházi fertőzések csak néhány európai országban jelentendők kötelezően, tehát a magyar rendszer igenis a fejlettebbek közé tartozik, hiszen többfajta ilyen fertőzésről az Európai Unió más országai nem tesznek ilyen jelentést az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ részére. Nálunk nyilvánosak az adatok, ott meg sem szület nek ezek az adatok. Az egészségügyi ellátórendszer gyakran kezel olyan pácienseket, akiknek az immunrendszere eleve gyengült, és ezek a betegek sokszor több különböző krónikus betegségben is szenvednek, ugyanis gyakori eset, hogy a beteg immunrendszerét me sterségesen kell gyengíteni, például szervátültetés során a kilökődés kockázatának csökkentése érdekében és más esetekben is. Fontos tény az is, hogy a súlyos véráramfertőzés, azaz szepszis tünetegyüttes kialakulásának alapja elsődlegesen mindig a beteg sz ervezetében bekövetkező, a szervezet belső egyensúlyát helyi szinten megbontó hatás által okozott szisztémás válaszreakció, amelyhez társulva egy bakteriális fertőzés eredményezhet súlyos szepszist, szeptikus sokkot és kedvezőtlen esetben akár halált is. A szepszis kialakulásában azonban számos egyéb belső tényezőnek is, például a kornak, egyéb betegségnek, az immunrendszer állapotának, a tápláltsági állapotnak és a munkakörülményeknek és