Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 29. kedd (137. szám) - Megemlékezés: A brüsszeli terrorcselekményekről - Megemlékezés: Pozsgay Imre elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1142 veszélyben forog. Az egyik értelemszerűen a schengeni rendszer, a másik pedig a dublini rendszer. A dublini rendszerről szeretnék néhány gondolatot elmonda ni. Magyarország az elmúlt években európai uniós összehasonlításban egyértelműen a jogkövető tagállamok sorába tartozik, a magyar nemzeti intézkedések gyakran váltak precedensértékűvé, és fogadta el az Európai Unió is végső soron azokat a megoldásokat, ame lyeket Magyarország kidolgozott. Nagyon komoly eredménynek tartom az Európai Unió határőrségének, határőrizeti ügynökségének felállítását, amit Magyarország például a kezdetektől fogva hangsúlyozott. A dublini rendszerrel összefüggésben arra szeretném felh ívni a figyelmet, hogy Magyarország rendeletben rögzítette az elsők között Európában azt, hogy ki kell bővíteni a biztonságos származási, illetőleg harmadik országok listáját. Föl szeretném hívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy az Európai Bíróság márci us 17én egy rendkívül fontos, precedensértékű ítéletet hozott. Ebben az Európai Bíróság kimondta, hogy azokra az elfogadhatatlansági vizsgálatokra, amelyek egy migráns esetében lefolytatásra kerülnek, akkor is sor kerülhet, ha a dublini rendszer keretein belül kerül sor az adott menekült átvételére. Ezt a döntését az Európai Bíróság konkrétan egy pakisztáni illetőségű személy vonatkozásában fejtette ki, aki 2015 augusztusában illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére. Először nemzetkö zi védelem iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságoknál, majd a magyar eljárás végét meg sem várva, engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok a fenti körülmények nyomán megindult dublini eljárás keretében átadták őt a magyar ható ságoknak kérelme elbírálása céljából. A magyar hatóságok a kérelmet elfogadhatatlanként elutasították, és kiutasították a pakisztáni állampolgárt Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmező a döntés ellen bírósághoz fordult. A z ügyben eljáró debreceni bíróság, felfüggesztve eljárását, 2015 decemberében előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, iránymutatást kérvén elsősorban a tekintetben, hogy vajon a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jo gosulte még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezette. Ítéletében tehát a bíróság rögzíti azt a tényt, az, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, mint felelős tagállam átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem képezi akadályát annak, hogy ezt követően a felelős tagállam a kérelmezőt a Dublin III. rendeletnek megfelelően biztonságos harmadik országba küldje. Azt gondolom, ezzel az ítéletével az Európai Bíróság egy értelműen visszaigazolta a magyar megoldást. És remélhetőleg akkor, amikor a dublini rendszer újabb felülvizsgálatra kerül, és várható egyébként április folyamán, hogy beterjeszti az Európai Bizottság a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát, úgy gondolom, megalapozott reményünk lehet, hogy ez a magyar megoldás, ami arra irányul, hogy lényegesen ki kell bővíteni a biztonságos harmadik országok, illetve származási országok listáját, ez általános európai elfogadást nyerhet. Jól látome, államtitkár úr? Vane esély arra, hogy a dublini rendszer reformja keretében a magyar megoldások általános elfogadást nyerjenek? (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államt itkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy képviselő úr is említette, a dublini egyezmény körül nem minden világos és nem minden alkalmazható. Az egyezményt egy olyan időszakban alkották meg, amikor egy jóval kisebb létszámú bevá ndorlással számoltak, és nem számoltak azokkal a nehézségekkel, hogy mi van akkor, ha hatalmas tömegekben, nem együttműködő népcsoportok érkeznek az Unió területére. És nem tanulmányozták azt sem, hogy a schengeni határ védelme és a dublini egyezmény betar tása vajon összeegyeztethetőe.
