Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 15. hétfő (127. szám) - A 2017. év Arany János-emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
103 Kérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek támogatni az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meg hallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Hoppál Péter államtitkár úrnak. DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Mikö zben természetesen nagy örömmel tölt el, hogy egy ilyen napirendi pontot tárgyalhatunk, általános vitára bocsáttatott az Arany Jánosemlékév ügye, egyben biztosítom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a kormány szerint a 2017es év, Arany János születésén ek 200. évfordulója a magyar nemzeti emlékezet szempontjából nyilvánvalóan kiemelt fontosságú esemény, azzá kell tennünk közösen. Az évforduló társadalmi, politikai, kulturális jelentőségére, általános, széles körre kiterjedő jellegére tekintettel a 2017e s év országgyűlési határozat formájában történő emlékévvé nyilvánítását a kormány is támogatja. Nyilvánvaló, hogy az itt elhangzott felszólalásokból is kiderült, hogy Arany Jánosra nem csupán úgy kell majd emlékezni a következő esztendőben, mint aki a magy ar irodalom egyik legkiválóbb alakja, személyisége, alkotója, hanem úgy is, mint az egyik legjelentősebb irodalomszervező és tudományszervező személyisége a mögöttünk hagyott évszázadoknak. Itt is felmerült az, hogy a Kisfaludy Társaság vezetőjeként irodal omszervező munkássága példaértékű volt, illetve a Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd hamarosan rendes tagjaként a szervezet elnökségében főtitkárként vállalt feladata is a magyar tudományszervezés példás időszakát mutatta fel. Ugyanakkor termé szetesen ezen intézmények és ezen intézmények utódai mellett fontos lesz az, hogy egy olyan országos és Kárpátmedencére kiterjedő programsorozat alkotása jöhessen létre az emlékév kapcsán, amely felöleli a szülőváros, Nagyszalonta, illetve a tanításban el telt évtizedek városa, Nagykőrös emlékeinek ápolását is, és ezeket nyilvánvalóan társadalmasítani is kell. Tehát egy olyan programindítás és programalkotás kezdődhet el az Országgyűlés remélt támogatása után, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a kultúráért felelős államtitkárság vállalni fog. Emlékezzünk arra is, hogy száz évvel ezelőtt a centenárium alkalmából a Nyugat folyóirat egész lapszámot szentelt Arany emlékezetének, de már halála után három évvel létrehozták a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd 11 évvel halála után pedig a Nemzeti Múzeum kertjében ma is látható csodálatos alkotás is végső helyére került Stróbl Alajos három és fél méter magas bronzszobra formájában. Nyilvánvaló, hogy a 2017es év is egy erőteljes emlékezetsoroz atnak fog otthont adni, mint ahogy az idei, a 2016os év is láthatóan elég zsúfolt az emlékévek szempontjából. Csak a kultúráért felelős államtitkárság három olyan program alkotásában vállalt munkát, feladatot, felelősséget, amelyek mindegyike kiemelkedő. Az egyik és legfontosabb identitásképző eseménysorozatunk az 1956os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára rendezett emlékeseménysorozat, a másik fontos emlékév a Bartókemlékév. Bartók Béla 1881ben született, ennek folytán 135 éves félker ek évfordulóval emlékezünk a nagy zeneszerző géniuszra az idei esztendőben. De ennél talán még izgalmasabb a bartóki életpálya pozicionálása szempontjából, hogy 1945ös halála miatt éppen most december 31én, tehát halála után 70 évvel a szerzői jogai lejá rtak nagyrészt Bartóknak, és ezért idén már a „szabad Bartók”, a „free Bartók” programsorozatot tudtuk meghirdetni, közel egymilliárd forintnyi állami, nemzeti költségvetési forrás támogatásával. Még egy harmadik emlékévet az idei évből engedjék meg, hogy megemlítsek, amelyet ugyancsak megelőzött egy korábbi országgyűlési határozat, amely a Civitas Invicta címet adományozta Szigetvár városának Zrínyi és 800 hősies várvédőjének 1566os hősies helytállása okán, és erre épülve most a 450 éves kerek évfordulón nagy rendezvénysorozat és országos emlékév kerül megrendezésre. Ugyanígy készülhetünk, hogy 2017ben is nagyon jelentős nemzetközi események és rendezvények székhelye lehet Magyarország és a Kárpátmedence. Hiszen Arany János irodalmi és közéleti pályafutá sa alapján nyilvánvalóan egyaránt javasolható, hogy a reformáció nemzetközi
