Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 7. hétfő (124. szám) - Volner János (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Miért mindig Orbán Viktor barátai viszik el a zsíros állami és önkormányzati üzleteket? Milyen véletlennek köszönhető ez?” címmel - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
3531 kormányzó pártok padsoraiból.), és még folytathatnánk , olyan emberek, akikkel ön rendszeresen találkozik, rendszeresen jó kapcsolatot ápol, vajon tűzbe tennée értük a kezét? Illetve a miniszterelnök urat kérdezem most itt, a nyilvánosság előtt, hogy vajon ez, hogy folyamatosan az ön közvetlen környezetéből kerülnek ki ezek az emberek, a véletlen mű ve, vagy pedig van benne valami segítség is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt képviselőtársamnak azt az ajánlatomat ismétlem meg, amit már korábban megtettem, de nem nagyon élt vele, hogy ezen a szinten, ahogy ön beszél a gazdaság és a politika összefüggéseiről, így csak vádaskodásnak lehet érteni, amit mond. Kérem tiszt elettel, konkrét ügy, konkrét eset, konkrét jogsértés, konkrét visszaélés, és az állam erre felhatalmazott szervei ezeket mind el fogják bírálni és ki fogják vizsgálni. (Dr. Harangozó Tamás: Ez az!) Az én álláspontom ebben az ügyben közismert. Nem foglalko zom üzleti ügyekkel; nem engedem, hogy a kormány döntését üzleti magánérdekek befolyásolják. Az üzleti ügyekkel önök foglalkoznak itt a parlamentben, önök hozzák ezeket ide valamilyen rejtélyes okból. Nyilván van ennek politikai oka. Részben fel is vannak biztatva erre, hogyha (Dr. Harangozó Tamás: Juj!) viszonozhatom a vádaskodását. Én azt gondolom, hogy a kormányon azt lehet számon kérni, és ezt kérjék is számon, hogy minden konkrét ügyben a magyar emberek érdekének megfelelő döntést hozzon. Ezt a felelős séget vállaljuk; ezt az erkölcsi mércét vállaljuk; ezt a követelményt vállaljuk, és eszerint fogunk eljárni a jövőben is. Minden más általános felvetést legjobb esetben is pártpolitikailag motivált vádaskodásnak kell tekintenünk. (Taps a kormányzó pártok p adsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, miniszterelnök úr. Viszonválasz megilleti a képviselő urat. VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszterelnök Úr! Én azt gondolom, hogy több konkrétummal találkozhatott volna ön is, hogyha ezeket a kérdéseket ne m a függöny előtt hallgatja végig, hanem ide bejön az ülésterembe, és lehetőséget ad a Jobbik képviselőinek arra, hogy feltehessék ezeket a konkrét kérdéseket. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Jaj!) Én mindenesetre egyet látok, miniszterelnök ú r, hogy ön megint nem válaszolt erre, holott a nyilvánosság, én úgy gondolom, joggal vár választ, és hozzáteszem: az önt tisztelő emberek is joggal várnak választ arra, hogy mondja meg, miniszterelnök úr, hogy miért pont az ön közvetlen környezetéből kerül nek ki ezek az emberek folyamatosan. Miért van az, hogy a Fideszhez köthető milliárdosok gyakorlatilag kivétel nélkül abból szerzik a vagyonukat, a sok milliárdjukat, hogy az állammal vagy az önkormányzatokkal, amelyek fideszes vezetés alatt állnak, jó üzl eteket tudnak kötni? Mert, miniszterelnök úr, ez nem lehet a magyar gazdasági kilábalás kulcsa, hogy jó üzleteket köt a kormányfő közvetlen környezete az állammal és az önkormányzatokkal. Ebből nem lesz semmi, ebből egy banánköztársaság lesz KözépEurópába n, nem pedig magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) felemelkedés. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A viszonválasz megilleti a miniszterelnök urat is. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Súlyos föltételezések ezek, tisztelt alelnök úr. Én csak annyit szeretnék mondani önnek viszonzásképpen, hogy önök még kormányon sem voltak – nincsenek , máris sikerült
