Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 15. kedd (126. szám) - Egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
3732 magas államadósság és az államadósság terhei ezt nem engedték meg. Az elmúlt években komoly munkával jutottunk el odáig, hogy a magyar reformok valóban működnek, a gazdasági növekedés elindult, Magyarországon a foglalkoztatottság szintje jelentősen emelked ett, az államadósság csökkent, a kamatterhek is jelentős mértékben csökkentek. Ma a költségvetés megengedheti magának azt, hogy a lakások áfakulcsának csökkentésével is ösztönözze az otthonteremtést, és segítse a családok olcsóbb lakáshoz jutását. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen túl ez a törvényjavaslat még tartalmaz további három rendelkezést, amelyekre, azt gondolom, részben természetesen a gazdaság élénkítése szempontjából is, részben pedig az év vége szempontjából is szükség van. Ugyanez a törvényjavasl at magában foglalja a helyi iparűzési adóról szóló törvény és a fővárosi forrásmegosztásról szóló törvény módosítását. Itt mindössze két dolgot szeretnék elmondani a tisztelt Háznak. Először is szeretném leszögezni, hogy a kormány teljesíti Tarlós István f őpolgármester úr kérését, főpolgármester úr elérte a célját, ez azt jelenti, hogy ha ezt a törvényi rendelkezést a Ház elfogadja, akkor a fővárosi kerületek nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a tömegközlekedés finanszírozásához, mint eddig. A főváros és a kerületek tárgyalásai több mint fél éve tartottak, nem jutottak dűlőre. Két álláspont tusakodott egymással, a főváros kérése az volt, hogy a következő két évben évente 2 százalékkal, a kerületek tárgyalási javaslata pedig az, hogy évente 1 százalékkal t érítsük el a forrásmegosztást a főváros javára, amit természetesen csak tömegközlekedés finanszírozására lehet felhasználni. A kormány ezért úgy döntött, hogy a mértani közepet választja, és évente másfél százalékkal téríti el a forrásmegosztás arányait a következő két évben a kerületektől a főváros javára, ezzel is javítva a tömegközlekedés és a BKV finanszírozását. Hozzá kell tennem önöknek azt is - és ez a másik dolog, amit szeretnék leszögezni , hogy ugyanebben a törvényjavaslatban azt is világossá tes szük, hogy a helyi iparűzésiadóbevételből a fővárosnak először a tömegközlekedést, mint a számára legfontosabb feladatot kell finanszíroznia. Azt gondolom, hogy ezzel egyértelművé válik, hogy minden körülmények között, hiszen a főváros iparűzésiadóbevétele , főleg ezzel az eltérítéssel együtt is, lényegesen magasabb lesz, mint a BKV finanszírozási igénye, a fővárosi tömegközlekedés finanszírozása a jövőben tartósan is biztosítva van. A másik oldalról szeretném leszögezni, hogy általában is minden városnál le szögezzük azt, hogy az iparűzésiadóbevétel első helyen két célra, szociális kiadásokra és a tömegközlekedés finanszírozására használható fel, és nem a bérek fizetésére, arra csak a lehető legminimálisabb mértékben, abban a mértékben, amit egyébként más jog szabályok ebből a szempontból az önkormányzatok számára megengednek. Ugyancsak magában foglalja ez a törvényjavaslat a filmtörvény módosítását is. Szükség van erre a módosításra, mert az elmúlt három esztendőben Magyarországon a filmgyártás - mert itt csak a filmgyártásról és nem a filmforgalmazásról beszélünk - a nemzetgazdaság egyik fontos ágazatává vált. (9.00) El kell hogy mondjam önöknek, hogy ugyan Európa más országaihoz hasonlóan Magyarország Kormánya is támogatja a Magyarországon történő filmgyártás t, filmforgatást, de ha megnézzük a támogatás és a költségvetési bevétel eredőjét, akkor összességében Magyarországnak ebből több költségvetési bevétele van. Az elmúlt években elvégzett elemzések azt mutatják, hogy minden Magyarországon leforgatott filmre elköltött 100 forintból közel 38 forint közvetlen bevételként befolyik az államkasszába. Ehhez képest az állam 20 és 25 forint közötti összeggel támogatja a filmgyártást. Így összességében, azt kell hogy mondjam önöknek, hogy ez a legrosszabb esetben is mi nden száz forintnál 12,5 forint pluszbevételt jelent a magyar állam számára közvetlen költségvetési bevételként. És akkor még nem beszéltem arról, hogy ez ugyanúgy munkahelyeket teremt, hiszen jelentős összeget, több tíz milliárd forintot költenek el Magya rországon külföldi
