Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
894 indultunk, és tudjuk, hogy hova kellene felküzdenünk magunkat. Mindig Csehországgal szoktuk összevetni magunkat, ahol még mindig jelentősen több embert foglalkoztatn ak egy 10 milliós országban, mint amire mi korábban képesek voltunk, de azt gondolom, hogy egyértelműen haladunk ezen az úton. Ha a 16 és 64 év közötti foglalkoztatottak rátáját vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ez 58,1 százalékról 61,8 százalékra nőtt. H a a 16 és 64 év közöttiek gazdasági aktivitási rátáját vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg a zárszámadási törvény alapján, hogy ez az év végére 67 százalékra teljesült. Nyilvánvalóan mindig kérdéses az, hogy hogyan alakul a munkanélküliek száma. (11.00 ) Azt gondolom, dicséretes és nagyon szép szám az, amit a két expozét elmondó is rögzített, hogy 2,5 százalékkal csökkent a munkanélküliség, az év végére 7,7 százalékon állt. Amikor a bérindexek kedvező alakulásáról beszélünk, és itt megint visszautalok a szocialista megszólalók mondataira, akik az egész társadalompolitikánkat rendkívül igazságtalannak tartották (Gőgös Zoltán: Mert az is.) , tehát a bérindexek alakulása kapcsán a pedagógusok többletjuttatását, a rendvédelmi szervezetekhez tartozók többletjut tatását említeném meg elsősorban. Ha nem is ilyen mértékben, de jutott a szociális szférában és az egészségügyi intézményekben dolgozóknak bérben többletjuttatás. Az infláció; valamikor álmodni nem mertük volna, hogy egyszer azt fogjuk kimondani: 0,2 száza lékos. Tehát gyakorlatilag nem volt pénzromlás az országban. Az alacsony olajárak és a rezsicsökkentés ezt az alacsony inflációt persze nagyban segítette. Valamikor, emlékezve még arra, hogy milyen inflációs számokról kellett számot adnunk tízegynéhány évv el ezelőtt, el nem tudtam képzelni, hogy Magyarország is megéli ezt az üdvös állapotot, hogy nincs pénzromlás az országban. Magyarország nettó kifizetési képessége a GDP arányában 8,3 százalékra nőtt. Mi teszi ezt lehetővé, vagy mi tette lehetővé ezt a 201 4es esztendőben? Egyrészt, már utaltam rá, jelentősen nőtt az ország exportja, ugyanakkor az országból történő jövedelemkiáramlás erőteljesen csökkent. Ennek egyik tényezője a külső államadósságunk leépülése, emiatt nyilvánvalóan a kamatfizetési kötelezet tségeink is csökkentek. De ami még itt fontos, és ezt szívesen említem meg, mert erről Tóth Bertalan is beszélt, hogyan értékeljük azokat az embereket, akik külföldön vállalnak átmenetileg munkát; mert ezek a magyarok jelentős összegeket utalnak vissza Mag yarországra. A Tóth Bertalan által idézett szám 1200 milliárd. Én ezekről az emberekről mindig úgy beszélek, és meggyőződésem, hogy ez a helyes álláspont, hogy ezek egyrészt szorgalmas emberek és tudással rendelkező emberek, akik az egységes európai uniós piacon is képesek eladni saját munkaerejüket. (Gőgös Zoltán: Csak itthon nem.) Nyilvánvalóan tökéletesen tudom, hogy boldogabban tennék, ha ezt Magyarországon tehetnék meg, de ameddig Magyarország nem tud az általunk vártnál is több munkalehetősé get biztosítani, ezeknek az embereknek a teljesítményéről csak megsüvegelve lehet beszélni, mert képesek arra, hogy Lisszabontól a Baltikumig és Skandináviától Szicíliáig eladják a tudásukat. Tehát szorgalommal, képességekkel rendelkező emberek, és teljesí tmény van mögöttük. Róluk tehát így célszerű, azt gondolom, beszélni. És persze hozzájárult a nettó finanszírozási képességünk növekedéséhez az a 6 milliárdos transzfer is, ami az Európai Unióból Magyarországra érkezett. Ezt Burány Sándor elintézi úgy, hog y ez egyszeri kifizetési siker, és nem a kormány teljesítménye. Tisztelt képviselő úr, alapvetően a kormány teljesítménye. Ahhoz, hogy a kormány produkálni tudja azt, hogy ekkora összeget tudjon kifizetni, ezeket a forrásokat el kellett tudni érni Brüsszel ben, amire önök annak idején képtelenek voltak. Működtettek egy olyan európai uniós kifizetési intézményrendszert, ami tényleg átláthatatlan volt, ellentétben ezzel a költségvetéssel, és nagyon szívtak le onnan forrásokat. A kormánynak határozott célja az volt, hogy átalakítja ezt az intézményrendszert. Tállai András beszélt arról, hogy ezeknek a programoknak az irányítói bekerültek a minisztériumokba, a Miniszterelnökség összehangoltan mozgatja ezeknek az irányítóit, és ennek az átalakult intézményi szerke zetnek meg az erőteljes politikai akaratnak az eredménye az, hogy sikeresen tud pályázni
