Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
886 A közgazdászok egyetérten ek abban, hogy a 3,6 százalékos gazdasági növekedés alapvetően három további tényezőre vezethető vissza. Az első tényező az, hogy a magyar export volumene a tervezett 5,8 százalékot mintegy 3 százalékponttal meghaladva, 8,7 százalékkal nőtt. A magyar külke reskedelmi mérlegben a GDP 7,4 százalékát kitevő többlet keletkezett. A második tényező az, hogy a foglalkoztatottak száma 2014ben 5,4 százalékkal, 208 ezer fővel bővült, és ezzel meghaladta a 4,1 millió főt. A növekedésben a versenyszféra játszotta a fős zerepet. A 1564 év közöttiek foglalkoztatási aránya 2014ben 3,7 százalékponttal emelkedett. A foglalkoztatottak számának növekedése, a jelentős reálbéremelkedés meghozta a háztartások fogyasztási hajlandóságát, ugyanis a fogyasztás 1,7 százalékkal bővül t. A harmadik tényező a beruházásokra vonatkozik. Itt 11,7 százalékos rekordméretű bővülést észlelünk, aminek következtében a bruttó állóeszközfelhalmozás növekedése 2,6 százalékponttal járult hozzá a GDP 2014. évi növekedéséhez. A fenti té nyek ismeretében egyértelműen kijelenthetjük, ahogy ezt már korábban is hangsúlyoztam, hogy a növekedési fordulat megtörtént Magyarországon, aminek az alapjait a kormány az előző ciklusban rakta le, amikor rendbe rakta a költségvetést, visszafizette az IMFhitelt, kikerültünk a túlzottdeficiteljárás alól, elindítottuk a növekedési hitelprogramot, a munkahelyvédelmi akciótervet, és kivezettük a devizahiteleket. Számos intézkedés eredőjeként állt növekedési pályára a gazdaság, és nem véletlenül mutatott ilye n szép eredményt a 2014es esztendőben. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kiemeljek még egy fontos gazdasági mutatót, az inflációt. Ezt úgy is hívják, hogy a szegények adója. Nem olyan régen, néhány évvel ezelőtt még nálunk v olt a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban. 2014ben pedig már csak 0,2 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, és ez sok más tényező mellett, de jelentős mértékben köszönhető a kormány rezsicsökkentésének. Úgy vélem, hogy ennek áldásos hatásá t ma Magyarországon minden család hónapról hónapra megtapasztalja, akiknek nem kell attól félni, hogy a közműszolgáltatók saját kedvük szerint emelik az áraikat. A tartósan alacsony infláció azért is nagyon fontos, mert az alacsony jegybanki alapkamattal p árosult, ami serkenti a beruházások volumenét, növeli a fogyasztási hajlandóságot. Itt jegyzem meg, hogy az államháztartás a kamatkiadásokon 55,6 milliárd forintot takarított meg a tavalyi évben. Természetesen 2014ben is voltak a bevételi és a kiadási old alt jelentősen befolyásoló változások, de ezek összességében nem rontották a központi költségvetés hiányát, ugyanis a 816,6 milliárd forintos hiány jóval alacsonyabb a tervezettnél. A főbb adónemeknél, például a társasági adónál, az egyszerűsített vállalko zói adónál, a pénzügyi szervezetek különadójánál, az általános forgalmi adónál, a pénzügyi tranzakciós adónál, a személyi jövedelemadónál azt tapasztalhattuk, hogy az előirányzatnál magasabb összegek realizálódtak. Néhány adónemből származó bevételi előirá nyzat viszont csökkent, másrészt egy új adónem, a reklámadó is bevezetésre került. A kiadási oldalon pedig az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. 2014ben az Európai Unió módszert ana szerint számított adósságráta 76,9 százalékra mérséklődött az előző évi 77,3 százalékról, így 2014ben is csökkent az államadósság. (10.20) Erre csak nyolc ország volt képes az Unió 28 tagállamából, az EU 28 országának GDParányos államadóssága ugyanek kor 1,3 százalékponttal emelkedett. Nemcsak az adósság szintje, hanem a szerkezete is kedvezően alakult az év folyamán, a devizaadósság aránya 42 százalékról 40 százalék alá csökkent, emellett az adósság kisebb hányadát tartják külföldiek, mint egy évvel e zelőtt. A fizetendő kamatokra és közvetve az adósság szintjére is mérséklően hatott a Magyar Nemzeti Bank 2012ben elkezdett alapkamatcsökkentő lépéssorozatának folytatása. Jóllehet a hitelminősítők még
