Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
882 jelentkező tendenciákra is felhívni a figyelmet. A tanulmány a közgazdasági elemzés eszközeivel készü lt. Az elmúlt évben a magyar gazdaság két szempontból is figyelmet érdemlő teljesítményt ért el. Az egyik az Európai Unió átlagát messze meghaladó gazdasági növekedés, a másik a fejlődés fenntarthatóságának megalapozása. 2014ben a magyar 3,6 százalékos GD Pnövekedés Írországot követve a második leggyorsabb volt. A visegrádi országok közül hazánk a legjobb növekedési eredményt érte el. Ezzel a magyar GDP elérte a válság előtti, azaz a 2008. évi mértéket, és újra közelített az EU átlagos fejlettségi szintjéh ez. Az elmúlt évi gyors növekedés elősegítette, hogy az export volumene a tervezett 5,8 százalékot mintegy 3 százalékponttal meghaladó mértékben, végül is 8,7 százalékkal növekedett. Az import ugyan ezt meghaladó, 10 százalékos emelkedése ellenére a külker eskedelmi mérlegben a GDP 7,4 százalékát kitevő többlet keletkezett, és a külső finanszírozási képesség magas maradt, 2014ben a nemzeti jövedelem 8,3 százaléka volt, ami európai uniós összehasonlításban az egyik legmagasabb. 2014ben a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. Míg korábban a nettó export volt a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője, addig 2014ben a belső kereslet bővülése eredményezte a gyors növekedést. Kiemelkedő a bruttó állóeszközfelhalmozás 11,7 százalékos rekor dmértékű bővülése, aminek következtében a bruttó állóeszközfelhalmozás növekedése 2,6 százalékponttal járult hozzá a GDP 2014. évi növekedéséhez. E növekedés - Málta után - a második leggyorsabb volt az Európai Unióhoz 2004ben csatlakozott országok közöt t. A háztartási fogyasztás 1,7 százalékos bővülését a lakosság javuló jövedelmi helyzete alapozta meg, tekintettel arra, hogy a bérek és a nyugdíjak növekedtek, az infláció viszont alacsony volt. A háztartások anyagi helyzetét jelentős mértékben könnyített e a lakossági hitelek tisztességtelen többletterhének visszamenőleges rendezése, a devizahitelek forintosítása is. Ez utóbbi által az érintett lakosság megszabadult a devizahitelekkel járó árfolyamkockázattól. A gazdaság kiegyensúlyozottabbá válását mutatj a az is, hogy a GDP növekedéséhez a termelő ágazatok mindegyike hozzájárult, a keletkezett többletjövedelemből pedig a vállalatok, a háztartások és az államháztartás egyaránt részesedett, tehát az egész társadalomban szétterült e növekedés többlethaszna. K iemelkedő jelentőségű a nemzetgazdaság számára, hogy 2014ben 6 milliárd euró volt az elszámolt európai uniós transzferek egyenlegének összege. Ez több mint az előző évben. Magyarország az európai uniós tagságból kifolyólag 2014ig 28,9 milliárd euró nettó uniós forrásban részesült, és ennek közel 70 százaléka a 20102014 közötti időszakban került lehívásra. Az önkormányzati alrendszer finanszírozása 2014ben megszilárdult. A költségvetési kiadások szerkezete az önkormányzati alrendszerben is úgy változott meg, hogy a jóléti funkciók kiadásai arányaikban csökkentek, a gazdasági funkciók és az állami működési funkciókhoz tartozó dologi és felhalmozási kiadások pedig nőttek. Az önkormányzatok 2014. évi költségvetésének pénzforgalmi bevételi többlete kedvezőbb, mint a 2014. évi törvényi előirányzat szerinti. A helyi önkormányzatok 2014ben hitelforrás nélkül 2685,1 milliárd forinttal, a hitelforrásokkal együtt pedig mintegy 3141,3 milliárd forinttal gazdálkodtak, ami 10,7 százalékkal volt nagyobb a 2013. évi tel jesítésnél. Az önkormányzatok kiadásainak nagysága 111 százalékkal meghaladta a 2013. évi kiadások összegét. Az önkormányzatok 2014. évi finanszírozása a 2013. évtől bevezetett, a megváltozott önkormányzati feladatokhoz igazodó, úgynevezett feladatalapú tá mogatási rendszerben történt. A tervezettnél kisebb államháztartási hiány értelemszerűen kedvezően hatott az államadósság alakulására is. Ennek ellenére a központi költségvetés bruttó forint- és devizaadóssága 2014ben 1882,5 milliárd forinttal nőtt, részb en az önkormányzati adósság, részben pedig a vállalati adósságok átvállalása következtében. Az előbbi azonban nem növelte a kormányzati szektor adósságát. A magyar gazdaságot jellemző magas külkereskedelmi nyitottság mellett a javuló cserearány is
